Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Tolnay Andor színigazgató szerződése a székesfehérvári színházépület bérletére. Székesfehérvár, 1933. augusztus 4.
latságokat nem rendezhet, és a színházat a városi színházi bizottság előzetes beleegyezésje] nélkül semmiféle célra senkinek át nem engedheti. A színház belső helyiségeiben süteményt, cukorkát árusítani a város polgármestere által kijelölt és megbízott bérlő kizárólagos jogát képezi. A színházi vasfüggöny hirdetési célokra való felhasználásának joga és az esetleges hirdetési díjak - mely egyébként is a színigazgató céljait szolgálja - a bérlő színigazgatót illeti meg. 9. A kibérelt színházi helyiségek, könyvtár, díszletek, kellékek és a város tulajdonát képező összes felszerelés leltár mellett adatik át bérlőnek a színi évad megkezdésekor, miért is azok átvétele végett tartozik bérlő a helyszínen megjelenni, azokat átvenni és a leltárt aláírni. Az így átvett tárgyakat köteles bérlő, míg azokat vissza nem adta, folytonosan gondozni, az azokban támadt károkat saját költségén azonnal helyreállítani, és a bérlet megszűntével a leltárban megjelölt minőségben visszaadni. 10. Bérlő köteles az általa ismert egy-egy példányban saját kezűleg aláírt városi színházi kezelési szabályrendeletet, a közrendészeti és közhatósági szabályokat, valamint a rendőrség részéről a tűzrendészet és közbiztonság érdekében elrendelendő intézkedéseket szigorúan megtartani, és személyzete, munkásai vagy ideiglenes alkalmazottai által is megtartani, mit, ha teljesíteni elmulasztana, az ekként általa vagy említett hozzátartozói által okozott minden kárért felelős. Ugyanezért nem szabad a meghatározott ülőhelyeken kívül sehol külön ülőhelyeket alkalmazni és több belépőjegyet kiadni, mint amennyi az egyes nézőhelyeken megállapítva van, megjegyeztetvén, hogy a II. emeletre és karzatra 150-150 állójegynél több ki nem adható, minek ellenőriztetése végett köteles bérlő az állójegyek színét naponként változtatni, azokat folyószámmal és kelettel ellátni. A földszinten pótszékeket alkalmazni, az ülőhelyek részére fenntartott helyen sem elől, sem hátul álló személyeket megtűrni nem szabad. Rendkívüli esetekben a zenekar helyén ülőhelyeket állíthat be, ha azt a m[agyar] kirjályi] államrendőrség engedélyezi. 11. A színházi helyiségek rendes tisztogatásáról bérlő saját költségén tartozik gondoskodni. 12. A városi színházi bizottság a színigazgató kérelmére a saját hatáskörében állapítja meg a helyárakat. A megállapítandó helyárakban az Országos Színész Egyesület nyugdíj- pénztára javára szedendő járulékok is bennfoglaltatnak. Köteles bérlő az eladott jegyek után 3%-os forgalmi adót megfizetni. Bérlő a törvényhatósági kisgyűlés véghatározata alapján az előadások után vigalmi adót fizetni nem tartoznak. 13. Rendkívüli esetekben, mint p[é]l[dául] hírneves művészek vendégszereplése és színpadi újdonságok előadása alkalmával, melyek tetemes beruházásokkal, magas jogdíjakkal vagy költséges kiállítással vannak összekötve, a helyárak csak a városi színházi bizottság előzetes beleegyezésével emelhetők fel, az ez által meghatározott összegre. 14. A földszinti 14[.] szjámú] páholy állandóan és ingyen a város polgármestere részére tartatik fenn, azonkívül tartozik a színigazgató minden előadás alkalmával kivétel nélkül az államrendőrség részére, hatósági orvos, úgy a tűzoltóság képviselője részére egy-egy földszinti zsöllyét ingyen adni. 15. Bérlő színigazgató jutalomjátékot, művészi jubileumot nem tarthat. 16. Ha bérlő ezen szerződésben körülírt kötelezettségei bármelyikét be nem tartaná, aminek megítélése a színházi bizottság hatáskörébe tartozik, jogában áll a városi színházi bizott285
