Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben még mindig folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 355. ülésén. Budapest, 1943. december 15.

Ne értsük félre egymást, és ne méltóztassék engem félreérteni vagy félremagyarázni, mi nem ezt követeljük, de követeljük azt, hogy még akkor is, amikor bemegyünk a színházba, találjunk ott, nem sokat, de találjunk egy vékony konstruktív szálat, azt akarjuk, hogy annak a levegőjében legyen valami, ami minket rádöbbent arra, hogy ezekben az időkben nem az a feladatunk, hogy akár társadalmunknak legdurvább erkölcsi visszásságait is piszkálgassuk és analizálgassuk, hanem az a feladatunk, hogy keressük meg azt a nehéz, nagy problémát, amelynek megoldása nélkül minden hiábavaló dolog, nincsen magyar megállás.

Tesztelt] Ház! Elmondottam interpellációm elején, hogy a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Ezért is mondottam el ma ezt az interpellációmat, mert meg vagyok arról győződve, hogy ebben a kérdésben a miniszter úr sem gondolkodik sokkal másképpen, mint mi. Én azt sem kérem - ne essék félreértés -, hogy most pedig gleichschaltoljuk az egész magyar színpadot. Aki a mi programunkat elolvassa, tudhatja, hogy ezt mi még akkor se csinálnók meg, ha a hatalom a kezünkben volna. De annyit talán mégis meg lehetne tenni, hogy a miniszter úr talán a propagandaminiszter úrral együtt keresse meg a módját annak, hogy baráti és közvetlen érintkezésben állva a budapesti színházakat vezető színigazgatókkal, talán barátságos és őket meggyőző eszközökkel világosítsa fel őket arról, ha ők nem tudnák, hogy nagyjából és egészében mégis mi Magyarországon egy színigazgató kötelessége a háború ötödik esztendejében. (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el)

Ha így nem megy, akkor pedig a miniszter úrnak van hatalma, s akkor éljen azzal a hatalommal, és higgye el nekünk, hogy első helyen fog maga mögött találni bennünket, ezt a bizonyos szélsőjobboldali ellenzéket. (Úgy van! Úgy van! - Taps a szélsőbaloldalon. A szónokot üdvözlik.)

Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólani.

Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tfisztelt] Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy nem hallgathattam végig az interpellációt, azonban azt hittem, hogy 6 órakor kezdődik, mint ahogy - úgy emlékszem - a Ház tegnap a napirend megállapítása során így is határozott, és ezért egyelőre választ adni nem is tudok. Az interpelláló képviselő úrnak ma elmondott interpellációját a naplóból el fogom olvasni, és ahhoz képest fogom a szükségesnek látszó választ, talán majd írásban, esetleg szóval, egyik legközelebbi ülésünkön megadni. Addig is kérem, méltóztassanak ezt az ideiglenes válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és jobb felől.)

Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Tizenkilencedik kötet. Hiteles kiadás. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Könyvnyomdája, Budapest, 1944,109-112.

265