Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 334. ülésén. Budapest, 1943. november 10.

vánvalóan baloldali politikai agitációs jellege miatt. Ebbe a folyamatba tartozik az, hogy a Nemzeti Színház másik művésze23 a zsidó Hont Ferenccel24 Moliére Danáin György című darabját Duda Gyuri néven olyan mértékben alakította át, hogy a hatóság lépett fel, és tiltotta be ezt a benne levő burkolt kommunista propaganda miatt.25

Ehhez a folyamathoz tartozik az, hogy itt minden héten újból és újból hatalmas méretű zsidó sajtókampány indul el zsidó színészeknek magyar színpadra való visszacsempészésére. Ehhez a sorozathoz tartozik, hogy Kiss Ferenc szobrát a Nemzeti Színháznak olyan művésze, akinek családi kapcsolatai a zsidósággal közismertek (Felkiáltások a szélsőbaloldalon-. Jávor!), öltözőjében összetörte.26 Idetartozik végezetül a Népszava ankétja is. Hogy senki se mondhassa erre azt, hogy itt jámbor művészek ártatlan szerveződéséről van szó, kérem, engedjék meg, hogy az ő oldalukról olvassak fel itt írásos bizonyítékokat: ama bizonyos magánszínház mögött, amelyet már többször aposztrofáltam, egy fiatal arisztokrata áll. Semmi kifogásom sincs az ellen, ha egy gazdag fiatal arisztokrata azzal tölti el az idejét, hogy színházat csinál. Ez a fiatalember azonban most (Zaj.) a Népszava által rendezett színházi ankéttal kapcsolat23 Major Tamás (Újpest, 1910. jan. 26.-Bp„ 1986. ápr. 13.): színész, rendező, színházigazgató. 1931-1982 között a Nemzeti Színház tagja. Az 1930-as évektől szoros kapcsolatot tartott a baloldali munkásmozgalommal: fellépett a Szociáldemokrata Párt kulturális rendezvényein, 1937-1942 között részt vett a Független Színpad munkájában.

24 Hont Ferenc; Holtzer, (Szeged, 1907. ápr. 4.-Bp., 1979. márc. 11.): rendező, színháztörténész. 1937-1943 között a Független Színpad vezetője. 1943-ban behívták munkaszolgálatra. Bővebben lásd a 89. oldalon!

25 Az 1942. augusztus 8-án megtartott bemutatóról így tudósított a Népszava: „Mulatságos és vakmerő művészi kísérlet helyszíne volt szombaton délután és este a Népligeti Színkör. Kitűnő nevű fiatal művészek színre hozták Moliére Danáin György című komédiáját új, utcanyelven írt fordításban, és abban a játékmodorban, amint valamikor Moliére társulata adhatta elő a kor vaskos bohózatait. A meghívó szerint a darab címe: Duda Gyuri, házassága, írta: »Molier B. János, világhírű francia vígjátékíró, udvari komédiás és kárpitos«. Az alkalmi társulat vasárnap este 9 órakor megismétli a különleges előadást ugyanott, és tervük szerint egy későbbi időpontban még rendeznek néhány előadást Duda Gyuri tragikomikus esetéből."

Major Tamás így emlékezett vissza az előadásra: „Úgyhogy fél háromkor kezdtük, és öt óra tájban már zsúfolva volt a színház. Olyan kapcsolatunk volt a közönséggel, hogy azok közbeszóltak, és ilyeneket kiabáltak fel, hogy húzz be neki, Duda Gyuri, ne hagyd magad, meg ehhez hasonlókat. És óriási röhögések, tapsvihar, és a végén népligeti szokás szerint nemcsak tapsoltak, hanem stollverk cukrokat dobáltak fel a színpadra, úgyhogy bokáig jártunk a stollverk cukorban. Hát persze, boldogok voltunk. Egyetlen vízcsap volt az egész mutatványos területen, és mikor kimentem oda mosakodni, akkor már híre járt ennek, és a Káposzta Zsuzsi meg ezek mondták, hogy mit csinálnak itt maguk, meg milyen sikere van. Másnap, vasárnap, mikor megint odamentünk, rendőrök állták körül a bódét, és nem engedtek játszani. Betiltották az előadást. Erre mi Gob- bival fölmentünk Wlassics Gyula báróhoz, aki akkor államtitkár volt, és mondtuk neki, hogy mi mindenhol azt hirdetjük, hogy kultúrfölényben vagyunk a szomszédos nemzetekkel, és nálunk, Magyarországon Moliére-t betiltják. Mit fognak szólni ehhez? Ez reszketett dühében. Azt mondja, mert maguk meghamisították. Mondom, kérem szépen, hogyha az Eckhardt Sándor professzor úr jó, akkor hívjuk ide szakértőnek, és ő meg fogja mondani, hogy egyeüen szó nincs benne, amit mi írtunk bele. Igen, és hogy hívják, kérem, azt a főurat? - kérdezte Wlassics, és az az őrült Gobbi azt mondta, hogy báró Úritök, báró úr. Ez nem szólt egy szót sem, csak megnyomott egy gombot, és elvezettetett bennünket. Hát így történt.” (Koltai Tamás: Major Tamás. A Mester monológja. Budapest, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1986,40.)

256