Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 334. ülésén. Budapest, 1943. november 10.

Incze Antal1 interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 334. ülésén

Budapest, 1943. november 10.

Következik Incze Antal képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában. (Rapcsányi László:2 Megint a baloldal! Ez a gyakorlat! - Szöllősi Jenő:3 60% kommunista! Arról nem beszélt a miniszter- elnök úr! Nyíltan lázítanak!) Csendet kérek, képviselő urak.

Kérem a jegyző urat; szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni.

Szabó Gyula4 jegyző (olvassa): „Interpelláció a mjagyar] kirjályi] vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában.

1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy művészkörökben erőteljes baloldali szervezkedés indult meg?

2. Hajlandó-e a miniszter úr ez ellen fellépni?"

Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó.

Incze Antal: Tesztelt] Ház! (Halljuk! Halljuk! - A szélsőbaloldalon.)5 Őszintén megvallva, a miniszterelnök úrnak Vájná Gábor6 képviselőtársam interpellációjára adott válasza után mintha nem volna sok értelme annak, hogy mi minden alkalmat megragadjunk arra,

1 Incze Antal, dr. (Marosludas, 1898-?): orvos, politikus. 1938-ban kapcsolódott be az országos politikába Imrédy Béla akkori miniszterelnök megbízásából, mint a Magyar Élet Mozgalom egyik vezető szervezője. 1939-1940-ben a Magyar Élet Pártja, 1940-1944 között a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselője. 1944 nyarán a belügyminiszter felügyelete alatt létrehozott „az orvosi munkaerők felhasználásának kormánybiztosa” lett, az orvosok deportálását irányította.

2 Rapcsányi László (Izsák, 1903-?): országgyűlési képviselő. Alapító tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak. Főleg agrárkérdésekkel foglalkozott.

3 Szöllősi Jenő (Antalfalva, 1893-?): gyógyszerész, országgyűlési képviselő. Élénken részt vett a makói közéletben. Tagja volt Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságának és Makó város képviselőtestületének. A makói választókerületben két kormánypárti és egy szociáldemokrata ellenjelölttel szemben pártonkívüli programmal választották meg 1939-ben.

4 Szabó Gyula (Perlak, 1901-?): ügyvéd, országgyűlési képviselő. A Ganz és Társa Villamossági Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. főtisztviselője volt. A cserkészmozgalomban fontos feladatokat látott el. A Magyar Élet Pártja programjával lett 1939-ben országgyűlési képviselő.

5 A parlamentben akkor a jobboldali és szélsőjobboldali pártok ültek az ülésterem bal és szélsőbal oldalán.

6 Vájna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. nov.-Bp„ 1946. márc. 12.): országgyűlési képviselő, belügyminiszter. 1939-ben a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt programjával országgyűlési képviselő lett. Szálasi bizalmas híve volt. 1944. október 16-ától belügyminiszter. Elmenekült, de elfogták és kiadták. A népbíróság halálra ítélte, és Szálasival egy napon kivégezték.

252