Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - Abonyi Tivadar: A frankfurti magyar ünnep, 1940

akkori szereplését a mostani messze túlszárnyalta. Az első pillanattól kezdve érdekes tudott lenni és a közönség figyelmét alakításával mindvégig lekötötte. Finom, átszellemült, helyenként erőteljes Éva volt.

Erich Musil,10 szép kiállású, fiatal drámai hős, nemes pátosszal játszotta Ádámot. Mozdulatkultúrája és dialektikai készsége egyenértékű Otto Rouvellel,11 aki Lucifer nagy intelligenciájú alakítója volt. A kitűnően összehangolt népes együttesből egy igen érdekes színész vonta magára figyelmünket: Robert Michal,12 aki mint Rudolf császár, majd a falanszter tudósa, végül pedig az egészen rendkívüli beállítású londoni képben, a haláltánc-produkcióval mutatta be szokatlanul sokoldalú és érdekes képességeit.

A frankfurti színjátszás hangnemén erősen érzik Hans Meissnernek az a törekvése, hogy a „drámai Bayreuth”-ot kialakítsa, ami különösen kifejezésre jut az évről-évre megismétlődő nyári szabadtéri előadásokon, amelyeket Meissner vezetésével és irányításával, a korabeli épületekkel övezett, híres Römerbergen13 szoktak megtartani.

Madách Az ember tragédiájának tomboló sikere volt. A mű igézete és a rendezés nagyvonalúsága mély hatást váltott ki a közönségből. Előadás végén Németh Antalt, a rendezőt lelkes ünneplésben részesítették, babérral és virágokkal halmozták el. Megállapítható, hogy az egész frankfurti tartózkodás a magyar-német baráti kapcsolat meleg kihangsúlyozása és az ünneplések szakadatlan sorozata volt, és ezekből a szép és lélekemelő momentumokból is kiemelkedett Sprenger birodalmi helytartó14 férfias, őszinte hangú és szuggesztív hatású pohárköszöntője, amelyben a Frankfurter Hofban rendezett díszebéden Magyarországról és a magyar Géniuszról megemlékezett. Ezt az ünnepséget Hans Meissnernek, a magyarság

litzben játszott. Harcolt az első világháborúban. 1917-1919-ben Drezdában, 1919-1920-ban Frankfurtban, 1920-1921-ben Darmstadtban, 1921-1922-ben Heidelbergben, 1922-1923-ban Berlinben, a Deutsches Theaterben, 1923-tól a Staatstheaterben játszott. 1925-től 1928-ig a Volksbühne tagja, majd visszatért a Staatstheaterbe. 1933-ban baloldali magatartása miatt elbocsátják; 1934-ben ismét szerződtetik. 1938-1944 között a Schiller-Theater intendánsa. A budapesti Nemzeti Színházban 1942-ben megrendezte Schiller Ármány és szerelem című drámáját. 1945-ben a hitíerizmus idején tanúsított politikai magatartása miatt letartóztatták. Szovjet fogságban halt meg.

9 A berlini Schiller-Theater 1940. május 25-én és május 26-án vendégszerepeit a Fővárosi Operettszínházban, Heinrich Georgéval a címszerepben Calderon A zalameai bíró című darabját adták elő.

10 Musil, Erich (Olmütz, 1906. okt. 29- Gmünd, 1968. jan. 25.): osztrák színész. Bécsben lépett fel először, majd Mannheimban, Berlinben, Münchenben, Düsseldorfban, Frankfurtban és Hannoverben játszott. Frankfurtban 1937-ben ő kapta Faust szerepét a Römerbergen megrendezett szabadtéri fesztiválon.

11 Rouvel, Otto (Güstrow, 1902. aug. 25.-Hamburg, 1974. aug. 21.): német színész. Pályáját iskolai színjátszóként kezdte, később Kölnben, Nordhausenben, Neussban, majd 18 évig a frankfurti társulatban játszott. Dolgozott Düsseldorfban, majd élete végéig a hamburgi Thalia Theater tagja volt.

12 Michal, Robert (München, 1903. júl. 22.-?, 1996): német színész, rendező. Pályáját 1923-ban szülővárosában kezdte, majd Ingolstadtban, Augsburgban, Coburgban, Dessauban, Dortmundban, Münsterben és Lipcsében játszott. 1939-től 1943-ig a frankfurti társulat tagja. 1943-tól Hamburgban, 1949-től ismét Münchenben lépett színpadra.

13 A Majna menti Frankfurt főtere, itt áll a városháza és német császárok választóterme.

14 Sprenger, Jakob (Oberhausen, 1884. júl. 24,-Kössen, 1945. máj. 7.): német nemzetiszocialista politikus.

243