Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak [Budapest,] [1]940[.] VIII. 5[J Kedves Zsoltom, sürgönyödet megkaptam, és azonnal érintkezésbe léptem Nádasdyval,1 oda is adtam neki a könyvet elolvasásra. Ma azután felkeresett, rendkívül tetszik neki a darab, nagy sikerlehetőséget lát benne, de két súlyos aggálya van: 1.) Márkus2 már átadta neki a szeptemberi penzumot, a Rajna kincsét,3 2.) hogy fogja-e tudni ő ezt a társalgási darabot csinálni, amiben nincs alkalom az ő erejét (mint rendezőét) megmutatni. A leglényegesebb, hogy Márkus nagyon rossz kondícióban van, elvonult, haragszik, a tagokkal még nem tudott leszerződni, mert nem fogadták el a leszállított gázsit, szóval fél, hogy most nem fog tudni engedélyt kapni. De különben is a szeptembere le van foglalva. Ha tehát Horváth Árpádot nem találod jónak, felvetem Góth Sándor személyét, aki a Csereberét és sok más zenés darabot rendezett.4 Kérlek, közöld véleményedet, mert nem akarok másképp dönteni, mint amit Te is helyeselnél. Ma bent voltam a Városházán, ahol bizalmasan közölték velem, hogy ma vagy holnap az idemellékelt határozatot5 küldik ki az engedélyért folyamodott igazgatóknak, és bekérik 1 Nádasdy Kálmán (Bp., 1904. nov. 25.-Bp., 1980. ápr. 17.): rendező. 1923-1925 között mint segédrendező kezdte pályáját az Operaházban. 1926-tól 1932-ig a Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa; zeneszerzést tanult. 1933-tól az Operaház rendezője, 1941-től főrendezője. 2 Márkus László (Szentes, 1881. nov. 19.-Bp„ 1948. ápr. 25.): író, kritikus, színházi és filmrendező, díszlet- és jelmeztervező, színházigazgató. Pályáját díszlettervezőként kezdte, majd rendezéssel is megpróbálkozott. 1923-tól 1935-ig az Operaház főrendezője, az 1932-1933-as évadban a Nemzeti Színház, 1935. novembertől 1944. júliusig az Operaház igazgatója volt. 3 Az opera bemutatójára 1940. október 15-én került sor. 4 Maurice Yvain Cserebere című darabját 1922. szeptember 22-én mutatta be a Vígszínház; ezen kívül Góth rendezte Pierre Veber és Serge Veber Hármacskán! (1925. szeptember 4.) és Felix Gandera A Volga bár (1929. június 8.) című zenés vígjátékát. 5 A polgármester helyett dr. Morvay alpolgármester aláírásával kiadott határozat 1940. augusztus 3-án jelent meg. Arról rendelkezett, hogy „hatósági engedélytől függő hasznot hajtó jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni; nem kaphat továbbá ilyen jogosítványt az, aki a maga neve alatt zsidó részére kísérelte meg az engedély illetőleg jogosítvány megszerzését, és figyelemmel a törvény azon rendelkezésére, mely szerint zsidóval kötött társulási szerződést jóváhagyni nem lehet -, a színháznyitási engedély kiadása előtt szükségesnek tartom az engedélyért folyamadótól a fentiekre vonatkozó megfelelő írásbeli nyilatkozatot bekérni.’’ A Harsányi Zsoltnak címzett akta a Vígszínház iratai között megtalálható: OSZK SZT Irattár 374, kronológia 185
