Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
kamara 1 éves fennállása alatt a Városi,28 Royal,29 Komédia,30 Terézkörúti31 után ez lenne az 5-dik munkahely, amit elveszítenének a színészek. Elég szép eredmény. Gerster32 jelenti, hogy a kultuszban nagyon jól fogadták az igazgatók memorandumát a szerződtetési blanketta dolgában, és a kamarát tájékoztató jelentésre szólították fel. Referens: Takács Menyhért.33 Ezzel be is fejeztem mai levelemet, nem untatlak vagy zavarlak tovább. Remélem, a hely- lyel, amit választottál, meg vagy elégedve. Zsoltom, kívánok minden jót, jó egészséget és munkát, és nagy szeretettel ölellek, Imre u[tó]i[rat:] Edith, Zsuzsi,34 szívből üdvözölnek. Lenke szintén. Én jövő péntek estig itt maradok, akkor kb. egy hétre Pestre megyek újra. OSZMIKT 2018.1.14 28 A Városi Színházban 1939-ben Czakó Pál, a Nemzeti Színház titkára lett az igazgató, aki rövid idő alatt csúfos anyagi bukással távozott. „Czakó Páltól, aki a fővárostól kapott külön megbízatás alapján az évad kezdete óta a színház igazgatója volt, a főváros polgármestere megvonta a színháznyitási engedélyt. A színház csütörtökön nem tartott előadást és a színháznak pillanatnyilag nincs művészeti igazgatója” - jelentette a Pesti Hírlap 1940. február 2-án. Majd így tájékoztatta olvasóit: „A válság előzményei hetekre nyúlnak vissza. Föld Aurélt, aki 1935 óta bérlőigazgatója volt a színházépületnek, s akinek működését a zsidótörvény korlátozta, a Színművészeti Tanács a közelmúltban fölvette a Színművészeti Kamara tagjai közé. Azóta ellentétek támadtak Föld Aurél bérlőigazgató és Czakó Pál művészeti igazgató között. Az ellentéteket kimélyítette az a körülmény, hogy a színház anyagi nehézségekkel küzdött.” 29 A Royal Színháznak 1938 őszétől Kertész Dezső volt direktora. Kertész 1940. májusban csődbe ment, s a Színművészeti Kamara fegyelmi bírósága eltiltotta az igazgatástól. 30 A Komédia Orfeum 1939. szeptemberben új vezetéssel, varietéként nyitotta meg kapuit. 31 A Terézkörúti Színpad vezetője, Roboz Aladár a Színművészeti és Filmművészeti Kamara rendes tagja lett, így sikerült az 1939. március 1-től június 31-ig terjedő időszakra színháznyitási engedélyt szereznie. Vállalkozásának pénzügyi helyzete azonban nem tette lehetővé a folytatást. 32 Gerster István (Bp., 1895-?): 1939-től a Vígszínház titkára, 1941-től a színház helyettes igazgatója, 1943-tól a színház gazdasági igazgatója volt. 1942-től a Vígszínház Bérlő Rt. igazgatósági tagja; 1941-től 1944-ig tagja volt a Színművészeti és Filmművészeti Kamara kebelében működő Országos Színművészeti és Filmművészeti Tanácsnak. 33 Takács Menyhért - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium miniszteri titkára, 1944-ben miniszteri tanácsosa. 34 Roboz Imre felesége, Grosz Edith és leánya, Zsuzsanna 176
