Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

Időközben elolvastam Arcübasev Féltékenység c[ímű] darabját. Nem tudom, emlékszel-e rá? Valamikor 30 év előtt nagy sikere volt a Vígszínházban.9 Remek Karády-szerep10 (Góth- né11 játszotta szegény, még démon korában), azonkívül Tolnay-12, Mezey-13 (vagy Kiszely-14), remek Somlay-15 (Hegedűs16 játszta), Somló-17 (Góth),18 Perényi-,19 Szilassy-,20 Kőmíves-21 (Szerémy!)22 szerepek. Igazi nagy kiosztás,23 izgalmas, érdekes darab. Kitűnően játszható.

9 Petrovics Mihail Arcübasev Féltékenység című ötfelvonásos színművét. Bíró Lajos fordításában 1917. szeptember 19-én mutatta be a Vígszínház.

10 Úgy látszik, hogy Roboz Imre elsősorban Karády Katalinnak keresett ekkor szerepeket. Karády 1940. március 23-án az Első szerelem című vígjátékban mutatkozott be, melyben nem lett átütő sikere. Ezt követően csupa felújításban kapott feladatot: a Románc című Edward Sheldon-darabban, majd 1941. február 15-én Arcübasev Féltékenység című drámájában. Utóbbiban Nikolajevna Jelenát alakította.

11 Góthné Kertész Ella (Bp., 1878. febr. 2.-Bp., 1936. jún. 24.): színésznő. 1903-ban lett a Vígszínház tagja. Ugyan másutt is játszott, neve összeforrt a Vígszínházzal; játékában a „vígszínházi természetességet” a modern színjátszás elemeivel ötvözte.

12 Tolnay Klári (Bp., 1914. júl. 17.-Bp„ 1998. okt. 27.): színésznő. 1934-ben a Vígszínház fedezte fel, 1946-ig folyamatosan ott játszott.

13 Mezei Mária; Mezey (Kecskemét, 1909. okt. 16,-Budakeszi, 1983. ápr. 20.): színésznő. A háború előtt a főváros csaknem minden magánszínházában főként „végzet asszonya” zsánerű szerepeket játszott.

14 Kiszely Ilona (Bp., 1914. jún. 4.-Bp., 1998. febr. 11.): színésznő. A színiakadémia elvégzése után 1937-től a Belvárosi Színházban lépett fel; 1940-1942-ben a Vígszínház tagja. Saád Béla újságíró felesége lett, és visszavonult.

15 Somlay Artúr (Bp., 1883. febr. 28.-Bp., 1951. nov. 10.): színész. A Vígszínház színiiskolájába járt, pályáját vidéki társulatokban kezdte. Legfőképpen a Nemzeti Színházban (1908-1921; 1935-1936) és a Vígszínházban (1905,1927-1944) szerepelt.

16 Hegedűs Gyula (Kéty, 1870. febr. 3.-Bp., 1931. szept. 22.): színész. 1896-tól - kisebb megszakításokkal - haláláig a Vígszínház tagja; a Vígszínház stílusának meghatározója.

17 Somló István (Szolnok, 1902. máj. 8.-Bp„ 1971. ápr. 5.): színész. A színiakadémia után 1923-tól a Renaissance Színházban, 1924-től a Belvárosi Színházban, 1926-tól a Vígszínházban játszott. Elegáns megjelenésű, intellektuális művész, a „vígszínházi stílus” jelentős képviselője.

18 Góth Sándor (Pest, 1869. okt. 19.-Bp„ 1946. szept. 7.): színész. Kivételes műveltségével, gazdag színészi eszköztárával, könnyed játékmódjával a vígszínházi stílus egyik megteremtője. Különösen vígjátékokban, kortárs francia és magyar szerzők darabjaiban volt utolérhetetlen. Hosszú ideig a Vígszínház tagja; fellépett a főváros szinte valamennyi magánszínházában, 1935-től 1937-ig a Nemzeti Színházban játszott. A Féltékenység címii drámában Ivanovics Andrej szerepét alakította.

19 Perényi László (Szászrégen, 1910. ápr. 23.-Baja, 1993. nov. 8.): színész. 1930-ban elvégezte a színiakadémiát, s a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1935-től 1941-ig a Vígszínházban szerepelt.

20 Szilassy László; Szabó (Nyírcsászár, 1908. febr. 13.-Säo Paolo, 1972. márc. 30.): színész. Jogot hallgatott, majd vidéki társulatokban kezdte pályáját. 1937-ben a Belvárosi Színházban mutatkozott be Budapesten, 1940-1942 között a Vígszínház tagja volt.

21 Kőmives Sándor (Bp., 1897. márc. 19.-Bp., 1980. nov. 15.): színész. Vidéken kezdte pályáját; 1936-ban Horváth Árpád debreceni társulatához került; 1938-tól a Vígszínházban játszott. Karakter- és epizódszerepekben is tragikus mélységeket tudott felvillantani.

174