Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
Roboz Imre ebben a helyzetben nem tehetett egyebet, mentve a menthetőt, eladta a Vígszínház részvényeit. A Vígszínház Bérlő Részvénytáraság papírjait Becsey Vilmos, Bókay János, Krasznay Mihály és dr. Jordán János vette át. Ügy tűnik, bár erre inkább csak következtetni lehet, Roboz újabb szövetségesre talált a korszak divatos drámaírójának, Bókay Jánosnak személyében. Bókay 1941-1942-ben a Vígszínház dramaturg-igazgatója lett, s a vészkorszakban ő bújtatta Roboz Imrét. Becsey Vilmos gyárigazgató 1941. augusztus 16-án, a megállapodás után feljegyzést készített Harsányi Zsolt igazgatónak. Ebben négy pontban foglalta össze az egyezség lényegét: „1. A Vígszínház Bérlő Rt. részvényeinek részemről történt megvásárlása a Színművészeti Kamara elnökének irányelvei alapján történt. 2. Ennek következtében mind a négy részvényátvevő között történendő, illetve létrejövő szindikátusi megállapodás kifejezésre kell, hogy juttassa, hogy ezen új alakulat a Vígszínház Bérlő Rt. részvényeinek átvételével a magyar nemzeti keresztény jobboldali gondolat jegyében folytatja működését. 3. A szindikátusi megállapodás további pontjában leszögeztetnünk kell azon körülményt, mely szerint a Színművészeti Kamara elnökének biztosítjuk azon jogot, minek következtében a színház művészeti és gazdasági vonalán egyaránt a Színművészeti Kamara elnökének irányelvei mindenkor érvényre juthassanak oly formában, hogy a Színművészeti Kamara elnöke vétót emelhessen minden oly ténykedés ellen - akár művészeti, akár gazdasági vonalon -, amely ténykedés ellentétben állana a Színművészeti Kamara elnökének a tegnapi nap folyamán velünk közölt alapelveivel. 4. Amennyiben ezen szindikátusi megállapodást fenti pontokra való tekintettel aláírni bármelyik fél ellenezné, úgy kötelezem magam, hogy helyette más keresztény jobboldali gon- dolkozású tőkést állítok be, ki az illető részvényeit azonnal átveszi, és készpénzben kifizeti.”9 Egy évvel később már arról tudósított a Népszava, hogy „érdekes tulajdonosváltozás történt a színházi világban. A Vígszínház Bérlő Rt. részvénytöbbségét nemrégiben Becsey Vilmos vezérigazgatótól Tors Tibor, a képviselőház alelnöke, országgyűlési képviselő szerezte meg. A Vígszínház Bérlő Rt., amely 1931-ben alakult, a tranzakcióval kapcsolatban új igazgatósági tagokat is kapott Tors Tibor, dr. Jekelfalussy Zoltán, Harsányi Zsolt, a színház igazgatója és Gerster István igazgató személyében.”10 Roboz Imre és Harsányi Zsolt együttműködését, ezt a rendkívüli színházvezetési gyakorlatot 1938 októbere és 1941 novembere között született levelek dokumentálják. A Harsányi Zsolt hagyatékában fennmaradt írásokat Roboz Imre küldte „igazgatótársának”. Ezeket a leveleket a Vígszínház irattárában őrzött dokumentumokkal egészítettük ki. Sajnos Harsányi Zsolt válaszleveleinek nagy részét nem ismerjük, de így is egyedülálló a forrásegyüttes. Roboz Imre a példátlan helyzetben igen udvarias formában ugyan, de mégiscsak utasításokat küldött igazgatótársának, Harsányi Zsoltnak, aki a közvélemény és a hivatalos szervek előtt képviselte a Vígszínházát. Ezekből a sokszor részletesen kifejtett instrukciókból fény derül arra, hogyan irányította Roboz a vállalatot. Meglepő, hogy tevékenysége nem korlátozódott 9 Becsey Vilmos levele Harsányi Zsoltnak. 1941. augusztus 16. OSZMI KT 2018.4.1 10 Népszava, 1942. szeptember 11. 150
