Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
Hevesi Sándor levele dr. Petri Pálnak, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának Budapest, 1932. szeptember 23. Nagyméltóságú Államtitkár Úr! Kegyelmes Uram! Csütörtökön délben1 aláírtam a jegyzőkönyvet, mely a magam ellen kért vizsgálatra vonatkozó vallomásomat tartalmazza. E részletes vallomás sem terjedhetett ki minden esetre, csak az esetek egy részére, hiszen a saját kézírásomban bemutatott munkáknál még sokkal többet végeztem, amire a memorandumomban utaltam is, de nem fontos, hogy hány, az én javamra kedvező, az én igazamat bizonyító eset maradt ki a jegyzőkönyvből, fontos csak az, hogy kimaradt egy alapvető dolog, amelyre pedig vallomásom folyamán két ízben céloztam (hogy majd meg fogom mondani), és végül mégsem mondottam meg. Valami visszatartott. Kétszer említettem, hogy befejezésül elő fogom adni az igazi okot is, miért dolgoztam annyit ingyen, miért törtem magamat kezdő új szerzőkért, miért mentem túl annyiszor a kötelességteljesítésen, miért voltam a színháznak sokszor ingyen-mindenese, ami kifelé hamis látszatot kelthetett. Kegyelmes Uram! Én direktorságom előtt 20 éven át dolgoztam az állam két nagy színpadján, két évig tényleges, bár nem névleges igazgatója voltam az Operaháznak,2 boldogan és önzetlenül működtem aztán újra a Nemzeti Színházban, mert nem is álmodhattam soha, hogy származásomat tekintve, ennek a színháznak valaha igazgatója is lehetek.3 Amikor harmincéves irodalmi, és húszéves színházi múltamat ennek ellenére megkoronázta az akkori Kultuszminiszter Úr4 a magyar színpadi dicsőségnek ezzel a tündöklő töviskoszorújával: bennem az első pillanattól fogva egyetlen gondolat munkált, egyetlen érzés lobogott, hogy éppen nekem ezen a szent helyen odaadóbbnak, önzetlenebbnek, áldozatkészebbnek, 1 1932. szeptember 22-én 2 Hevesi Sándor 1901-ben került rendezőnek a Nemzeti Színházba, majd 1912-től 1914-ig az Operaházban főrendezőként dolgozott. 3 Hevesi Sándor ezzel a mondattal zsidó származására utal. Érdekes, hogy édesapjának 1901. október 1-jén írt levelében, melyben azt közli, hogy Beöthy László a Nemzeti Színházhoz hívta rendezőnek így írt: „Ehhez még csak azt jegyzem meg, hogy a rendezőség nem jár sok dologgal, s hogy vele együtt a színiakadémiai tanárság is az ölembe hullana. Hogy anyagilag mit jelenthet ez, arra nézve csak annyit, hogy a N[emzeti] Szfínház] tagjai 8000 forintig vihetik föl fizetés dolgában. És ki tudja, nem nyílik-e meg utóbb maga a nemzeti színházi direktorság is.” (Hevesi Sándor levele Hevesi Mórnak. Budapest, 1901. október 1. OSZMI KT 75.215) 4 Hevesi Sándort Klebelsberg Kunó nevezte ki a Nemzeti Színház igazgatójának. 138
