Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
tuszminiszter úr ott volt,14 sőt nemcsak ő, hanem kirendelve a minisztérium személyzete is, akik információim szerint megfelelő napidíjat kaptak. Ki fizette ezt? Ezért nem a minisztérium tisztviselői kara felelős, hanem az a szellem és az az intézkedés, amely őket oda kiküldötte. (Zaj.) Mihelyt azután Szegedről a deficit tudatában hazajöttek, ezt helyre kellett hozni; nyomban elbocsátották a Nemzeti Színház 17 tagú zenekarát. De ez a gesztus, amely nem kiadás formájában nyilvánult meg, rögtön ellentételt is igényelt, és akkor szerződtették a hetedik rendezőt,15 évi 18.000 pengő fizetéssel. (Ulain Ferenc: A rendszer!) A zenekar elbocsátása óta pedig oda süllyedt a magyar Nemzeti Színház, hogy Madách Az ember tragédiáját gramofonzene-kísérettel adják, amiről Herczeg Ferenc a következőket írja (olvassa)-. „A gramofon konzervzene, éppen úgy megunja az ember, mint a konzervgulyást. Géppel munkaerőt lehet pótolni, művészetet nem.” Úgy látszik, csak a Nemzeti Színházban lehet ezt megkísérelni. Még rosszabb érzés fogja el az embert, ha látja, hogyan gazdálkodtak a kellékekkel a Nemzeti Színházban. Például, hogy csak egyet ragadjak ki, a Tanner John házassága előadásánál16 autóra van szükség. Ezt az autót olyan esténkénti bérösszegért bérelték, hogy szinte többet fizettek ki érte, mint amennyiért vehettek volna egy gyönyörű autót, teljes és végleges árban. (Ulain Ferenc: Valószínűleg Minerva volt!)17 A legrosszabb érzést kelti az emberben és a legélesebb kritikát hívja ki azonban az, hogy a Nemzeti Színház, amely a nemzeti érzés és tradíciók ápolására volna hivatott, ezt a hivatását tagadta meg a mostani vezetés alatt. (Ulain Ferenc: Éljen Hevesi! - Zsindely Ferenc: Mert előadta Voinovich Magyar passióját?) 1922-ben, amikor a kommunista perek voltak, a színház igazgatójajónak látta előadni A vörös talárt1*, ahol a bíróságot gúnyolják ki. Később előadta a hírhedt Klabundnak19 20 még hírhedtebb Krétakör című darabját, annak a Klabund14 Klebelsberg Kunó 15 Csathó Kálmánt Horváth Jenő rendező halála után, 1931 augusztusában szerződtette a Nemzeti Színházba Hevesi Sándor. 16 A Shaw-darab bemutatóját 1921. április 8-án tartották meg a Nemzeti Színházban. Az előadást Ódry Árpád rendezte. Ekkor még nem Hevesi Sándor vezette a színházat. 17 Belgiumban 1903-1938 között Minerva néven gyártottak gépkocsit. Ez a márka az 1930-as évek luxuskocsija; Paupera Ferenc bankigazgató is Minervát vásárolt. 18 Eugéne Brieux művét 1922. szeptember 23-án Ódry Árpád rendezésében mutatta be a színház. 19 Klabund; eredeti nevén Alfred Georg Hermann Henschke (Crossen an der Oder, 1890. nov. 4.-Davos, 1928. aug. 14.). A német drámaíró Krétakör című darabját Hevesi Sándor rendezésben a Nemzeti Színház Kamaraszínháza mutatta be 1927. december 28-án. 20 Klabund Petőfiről így írt: „»Der Gott meiner Seele ist die Freiheit!« schreit Alexander Petőfi (1823 bis 1849), Ungarns größter Dichter, der alle Vorzüge der Madjaren: Leidenschaft, Sinnlichkeit und eine gewisse kluge Naivität in sich vereinigt, ohne ein reiner Madjar zu sein. In seinen Adern rollt Slowenenblut. Sein Leben verläuft in Form eines gigantischen Kolportageromans. 1848 tritt er in die Revolutionsarmee ein und fällt im Kampf, betrauert von der ungarischen und der deutschen Nation, deren Dichtern Schiller und Heine er viel verdankt, ohne ihr Epigone zu sein.” Vö.: Klabund: Geschichte der Weltliteratur in einer Stunde. Neu herausgegeben von Eckehart Weiß. Die Neuausgabe folgt der Erstauflage aus dem Jahre 1922 bei Dürr und Weber, Leipzig, http://www.digitale-schule-bayern.de/dsdaten/18/587.pdf 110
