Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
szerzőnek adtam meg. A Magyarságnak is három munkatársa került színre5 négy eredeti és négy fordított művel,6 a negyedik szerző az idén jött volna ki, a birtokomban levő hálálkodó és elismerő levele szerint darabjának előadása nem az én hibámból maradt el. De nem akarom untatni a részletekkel, csak egyre kell kitérnem - etikai okok miatt. Hogy haszonleséssel és pénzsóvársággal vádolnak engem, aki két éven át ingyen tanítottam a Színművészeti Akadémián s másfél év óta egy fillér segítség nélkül a saját költségemen csinálom Angliában a magyar irodalmi propagandát, ezt is tudomásul veszem, de ki kell mondanom, hogy a cikkíró, mint mindenben, a statisztikában is - nyilván jóhiszeműleg - alaposan téved. Én 29 év óta több darabot fordítottam, mint ahányszor a nevem a színlapon szerepelt. 29 év óta a mai napig mint rendező, dramaturg, főrendező és igazgató átírtam, átdolgoztam fordításokat, vagy újat csináltam, amikor a próbák előtt vagy alatt ez elengedhetetlennek bizonyult, s ezért soha, sem a múltban, sem a jelenben nem kértem és nem kaptam egy fillért sem. A Vén leányok, A sirály, Natalie, Makrancos hölgy, Antigoné, A vihar - és annyi más fordítói munkám szerepel a színházban három évtized óta - amelyeket kényszerűségből csináltam - és ingyen. Ami a saját, megnevezett fordításaimat illeti, amióta igazgató vagyok egyetlenegy darabra sem kaptam és nem vettem fordítói előleget, s így, többi között megesett az is, hogy az általam fordított Shakespeare-vígjáték (Szeget szeggel)7 összes előadásai után négy év alatt a harmadrészét sem kaptam annak az összegnek, amelyet boldogult Harsányi Kálmán8 barátomnak, a fordítás megkezdése előtt, mint előleget, kiutaltam. Az én igazolásom és igazságom benne van az Operaház könyvvitelében,9 tisztán és le- cáfolhatatlanul. Ha valamikor sor kerülne rája - adja ezt a jó Isten, mint vádló vagy mint vádlott, az ingyen munkáimat fogom egymás fölé rakni a földre, és négyszemközt és becsületszóra mondhatom Önnek, hogy túl fognak érni minden fejen és minden vádon, s ez a könyv- és kéziratoszlop nem lesz az én szégyenem. Kiváló tisztelettel: Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója OSZMI KT 75.204 5 Harsányi Kálmánról (Ellák, 1923. március 2.; Páter Benedek, 1926. december 10.), Miklós Jenőről (Mókusok, 1925. október 1.; Hattyúdal, 1926. február 28.) és Thury Lajosról (Örzse néni, 1924. december 18.) lehet szó. Igaz, ez összesen öt bemutató. 6 Mind a négy művet Harsányi Kálmán fordította: Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom, 1924. június 16.; Eugen Walter: A fenevad, 1924. december 12.; Serafin Álvarez Quintero: Déli verőfény, 1927. május 14.; William Shakespeare: Othello, a velencei mór, 1929. november 11. 7 William Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékát Hevesi Sándor fordításában 1927. március 11 -én mutatta be a Nemzeti Színház. 8 Harsányi Kálmán (Mezőkövesd, 1876. dec. ll.-Bp., 1929. máj. 31.): költő, író, színikritikus. A budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult, de két félév után, 1896-ban állami szolgálatba lépett. A központi állam- pénztár pénzügyi tanácsosa volt. 1923-ban a Nemzeti Színházban bemutatták Ellák című történeti tragédiáját. A Magyarság belső munkatársa és színikritikusa. Ő fordította - többek között - Pedro Calderón de la Barca Az élet álom (1924), Maurice Maeterlinck Pelléas és Mélisande (1907) és William Shakespeare Othello (1929) című drámáját. 9 Az állami színházak gazdasági hivatala az Operaház épületében működött. 105
