Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
Az ügy bíróság elé kerül, mivel az ügyész „államrend elleni felforgatás kezdeményezésével” stb. vádol. Az ügy nem mentes némi pikantériától. Több okból is sajnálom a könyv zár alá vételét, mégsem lehetetlen, hogy felmentsenek. Igyekszem egy példányt az N. R. F.-hez' eljuttatni. Az pedig még az elmondottaknál is sajnálatosabb, hogy örökösen ilyen kellemetlen híreket vagyok kénytelen közölni Önnel, uram, a hazámról. Attól tartok, hogy ez a helyzet aligha fog egyhamar megváltozni. Tagadja megkülönböztetett tiszteletem kifejezését. Az Ón Déry Tiborja Budapest, 193 7. március 6. V, Árpád ti. 12. Közli Nagy, 76. ' N. R. F. — Nouvelle Revue Franqaise, lásd 682. levél, 1. jegyz. 1936. dec. közepe*----->1939- máj. 694. D. T. - KASSÁK LAJOSNAK 1937. márc. közepe Az év levele, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert - a 16 évvel korábbihoz (128.) hasonlóan — nem misszilis. Minden zavaró külső esetlegességtől mentesen, hosszan és elmélyülten járja körül magatartásuk és művészi alapállásuk változásait. Elemzésük kulcsok egész sorát kínálja ezeknek az éveknek a kezdeményezéseihez és teljesítményeihez, legfőképpen a levélíró magatartásához és nagyregényéhez, annak még mindig félretolt harmadik kötetéhez. A keretet, az írás közvetlen indokát egyszerű meghatározni. 1937. március 21-én Kassák Lajos betöltötte az ötvenet. Az évfordulóra meglepte magát legújabb verseinek impozáns, Ajándék az asszonynak című gyűjteményével. A levél tágabb hátteréhez oda kell képzelnünk a népi írók Márciusi Front mozgalmának meghirdetését és megalakításának ünnepélyes bejelentését 1937. március 15-én a budapesti egyetem múzeumkerti ünnepségén. Az esemény messze túlmutatott az alma mater falain: nemcsak abban, hogy a kezdeményezéshez csatlakoztak a debreceni egyetem és más vidéki városok fiataljai is, hanem elsősorban abban, hogy felvetései az országos politika szintjén hangzottak el, s kezdeményezői között ott találjuk a népi írók teljes vezérkarát: Erdei Ferencet, Féja Gézát, Illyés Gyulát, Kovács Imrét, Sárközi Györgyöt és Veres Pétert, s néhányat az Egyetemi Körök vezető kommunistái közül is, Donáth Ferencet, Losonczy Gézát, Újhelyi Szilárdot, Zöld Sándort. A gondosan előkészített rendezvény — az 1848-as márciusra emlékezve — 12 pontban sorolta fel a demokratikus átalakítás megkerülhetetlen feladatait: a sajtószabadságot, a szervezkedési szabadságot, a dunai népek önrendelkezési jogát, a nagybirtok kisajátítását 70
