Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Függelék
UTÓLAG ELŐKERÜLT ÍRÁSOK Függelékünkben a Déry Archívum Kiadatlan és elfeledett művek című ötkötetes egységének megjelenése után előkerült írásokat gyűjtöttük egybe. Az első rövid nyilatkozatra Adám László levele (361.) utalt. Nyolc hónapot kellett visszalapozni az Esti Kurír című napilapban, míg a színházi hírek közt rá nem akadtunk. E nyilatkozatot követő cikkek Déry skandináviai útjához kapcsolódnak, amelyhez a dán, svéd és norvég utazási irodák nyújtottak segítséget (szabadjegyekkel, kedvezményekkel), azzal a feltétellel, hogy Déry ezt Észak-Európát népszerűsítő írásokkal viszonozza. Az ígéret betartásáról eddig semmiféle adat nem állt rendelkezésre, mígnem az öcs, Georgi és Szegő Judit beszámolói útba nem igazítottak (429-, 438. és 446. levél). Ezekből megtudhatjuk, hogy Déry rendszeresen küldte beszámolóit a Párizsban megismert Szegi Pálnak, aki a Pesti Hírlap Vasárnapja című képeslapnak volt a szerkesztője (s tisztességesen fizetett is az írásokért). Azonosításuk azonban nehézségbe ütközik, minthogy írójuk — egy kivételével — rangon alulinak tartotta szignálásukat. Mi a témájuk szerint gyűjtöttük egybe őket - a viszonylag kevés névtelenül közöltekből. A skandináviai témájúak természetesen az élen állnak, és megítélésünk szerint Déry tollára vallanak, nem szólva arról, hogy az egyiket (németesen T. D.) szignóval is ellátta. Külön figyelmet érdemel a két eszkimó tárgyú rajz, amelyek azért szólnak Déry mellett, mert ez irányú érdeklődése úti jegyzeteiben is hangsúlyosan jelen van. (Még forrásmunkákat is felsorol az eszkimók és lappok életéről.) Az egyéb cikkeknél különféle tartalmi motívumok alapján tételezzük a szerzőséget: a dohányzásról szólónak megvan ugyanis a német nyelvű párja (A két százesztendős, in Halál, 72-73), a köd festői méltatása hamarosan felsőfokon szólal meg A befejezetlen mondat nyitófejezetében, az írói munka természetéről folytatott elmélkedés pedig szinte mondatról mondatra követi Déry alkotómódszerét, illetve gyakorlatát. Az utolsó ciklus rövidke pillanatképeit Lovászy Márton két levele (840., 841.) nyomán kíséreltük meg kiválasztani, az előbbiekhez hasonlóan, tartalmi vonatkozások alapján. A villamosozás élményéhez kapcsolódó Az úriember... párhuzama jelentkezik a Pester Lloyd néhány hónappal korábbi számában (A villamoson, in Knockout, 129—130). Röntgen méltatása pedig azért kívánkozik ide, mert Déry nem sokkal korábban végezte el — Fodor József neve alatt — F. L. Neher Röntgen regényes élete című kötetének 269