Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

858.

ISMERETLEN - D. T.-NEK 1944. júl. 23.

Nagyságos Déry Tibor úrnak Budapest V, Árpád u. 12. IV 2.

Kívánságára igazoljuk, hogy Ón a mai napon a 2473. számú idézés alapján romeltakarító szolgálatunk orvosi sorozó vizsgálatán megvizsgáltatott, és a megejtett vizsgálat szerint fenti munkára alkalmatlannak minősíttetett.

Budapest, 1944- július 23.

Magyar Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottsága

Romeltakarítási Szervezet

Nem mehetünk bele a részletekbe, csak utalhatunk a „zsidótlanítás” további állomásaira: a'gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan elkezdődött a vidéki zsidóság táborokba gyűjtése, majd májusban a lengyelországi megsemmisítő lágerekbe szállítása (amelyek híre ekkor már eljutott Magyarországra, s Déry is megdöbbenve olvasta az erről készült, titkon terjedő jelentést).

Budapesten mindez lassabban alakult, május 15-től megkezdődik a sárgaházak, majd a gettó kialakítása, de a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án Horthy Miklós leállíttatta a nyugatra történő deportálásokat.

Időközben a hadi helyzet is alaposan megváltozott; mind nyilvánvalóbbá vált a nagyhangú hódító kudarca: szeptember 6-án a szovjet csapatok megkezdik a bevonulást Dél-Erdélybe, egy hétre rá Románia fegyverszünetet kér és kilép a harcokból. Szeptember 26-án a Vörös Hadsereg már Makóhoz ér, majd október 9-én Debrecen térségében megkezdi a kegyelemdöfést adó páncéloscsatát. Október 15-én a kormányzó végre elhatározza magát: fegyverszünetet kér, és megpróbálja Románia példáját követni. Megszállás alatt azonban ez már nem megy. Szálasi Ferenc kormánya minden lépésében a visszavonuló német had parancsait követi.

November 3-án jelenik meg a rendelet a zsidó vagyonok „államosításáról”, újraindítják a deportálást és a főváros „következetes” gettósítását. Helyettünk szóljon az egykori dokumentum:

262