Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
tudok, mint ő. Fájdalmasan igaz minden. Szegény Ernőké, mindig azt mondta ott künn, hogy fel kellene a világot rázni, s néha úgy érezte, az ő kötelessége lenne ez, de mégsem tudott rájönni: hogyan? Azt a hatalmas fizikumú, erős, fiatal, egészséges Ernőt megölték, mert 40°-os lázzal kényszerítették kilométerek százait gyalogolni, amikor már 7 hónapja alig evett és rettenetes sokat dolgozott, s 6 hete semmit sem evett, csak gyalogolt. Ennek tovább még ő sem tudott ellenállni, aki csak haza akart jönni, semmi egyebet. Mi más ez, mint szántszándékkal való emberölés. Elismeri ezt Molt er is, Sényi is,2 itteni barátai, és szégyenük magukat érte. De ez semmit sem használ és semmit sem ment. A Csillag ban a verseknél ott a két évszám, és ez fájóbb mindennél. Nagyon, nagyon sok fáj, eleinte azt gondoltam, legjobb lenne megfutamodni, de akkor Ernő verseinek nincs gondozója. Bebeszélem magamnak, hogy a verseknek szükségük van rám, és ez nagy erőt tud adni. Kérem, írja meg postafordultával egy levlapon, kb. hány vers megjelenését tervezik, akarok Magának egy saját tervezetet küldeni, talán ezzel megkönnyíthetném a dolgát, ha nincs ideje, de persze csak úgy, ha Maga is akarja. Köszönöm fáradozását, Paulát szeretettel csókolom, barátsággal köszönti Salamon Emőné 1 A Magyar Csillagban megjelent versekhez lásd 847. levél, 1. jegyz. 2 Moher Károly és Sényi László - Marosvásárhely irodalmi életének meghatározó alakjai. Moherhez lásd a 705. levelet. 1943. ápr. l.<---->1944. febr. 19. Utoljára szólunk a fordításokról, amelyek megjelenése még 1944-ben is folytatódott. Csupa kis, csak ezekre az évekre támadt kiadó termékei: a Stílusé, a Hajnalé és az Unióé. Az első egy alpesi sziklamászásról szóló történetet hozott ki (Roger Frison-Roche: A bércek szerelmese), a második G. K. Chesterton szellemes regényét, a Don Quijote visszatér címűt, a harmadik egy ifjúságnak szóló Defoe-feldolgozást, a Bob kapitányt. E sehol nem jegyzett efemer vállalkozások iránti főhajtásként mondjuk el legalább azt, ami hirdetéseikből és impresszumaikból kihüvelyezhető. Az Unió és a Stílus között létezhetett valami közös, a Radics Vilmos vezette nyomdán kívül. Erről azonban valószínűen csak az Uniót strómanságból vállaló és hangzatos nevű Kisgörgényi Bartha Ferenc tudott volna érdemlegeset mondani. Az, hogy a Bob kapitányon kívül kiadta — azonos formátumban — a Robinson Crusoe kalandjait is, jelzi, hogy az ifjúsági irodalomra szakosodott. (Ami kedvelt műfaja volt e „támogató” irodalomnak. Radnóti Miklós például Don Quijote történetét dolgozta át a Cserépfalvinál.) A Stílus és a Hajnal kínálatában túlnyomórészt az utazások és a földrajzi felfedezések, illetve az orvosi tárgyú munkák szerepeltek (lásd például A. T. Hobart: A gyógyító kezek háza — a kínai gyógymódról a Stílusnál, vagy Hellmuth Unger: Vádat emelek — az euthanáziáról a Hajnal Kiadónál). Hogy Chesterton hogyan került bele ebbe a társaságba - rejtély. Don Quijote magatartásának anakronisztikus szerepeltetése a korabeli Angliában mindenesetre üdítő kivételt jelentett Déry kényszerfeladatai között. 259