Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

Ha az író első házasságát mezalianszként jellemeztük, úgy ez a kifejezés még in­kább illik erre a másodikra. Oravecz Paula gyerekkora szegénységben, nélkülözések és megaláztatások között telt. Édesapja tabáni foltozó cipész volt, anyja családokhoz járt mosni, majd a Rác-fürdőben kereste kenyerét. Hét gyerekük ellátása és felneve­lése felemésztette életét. Déry tudatosan vállalta Paula családi hátterét, hisz általa emberközelségbe került azzal a társadalmi közeggel, amelyhez meggyőződése révén tartozni kívánt. S Paulát a Mamával is el tudta fogadtatni, aki menyében elsősorban a fiát boldoggá tevő sze­mélyt látta. Kölcsönös kötődésüket utóbb a zsidótörvények és üldözések is szorosabbá vonták. A nyilas uralom beköszöntével a népes Oravecz család egy emberként kelt az író és az édesanyja védelmére: bújtatta, élelmezte őket, kockáztatva saját biztonságát. Itt említjük meg, hogy a zsidótörvények miatt az író már évekkel korábban kike­resztelkedett; a Pesti Német Evangélikus Egyház lelkészi hivatalának nyilvántartása szerint 1939. február 28-án az ágostoni hitvallású evangélikus egyház tagja lett. Öccse, Georgi nem követte példáját; sem kikeresztelkedésének, sem az 1939/1940 körüli há­zasságkötésének sem sikerült nyomára bukkanni. (Felesége nem Galfszky Erzsébet lett, ahogy azt az előzmények után várni lehetett, hanem egy Magda nevű hölgy, feltehe­tően keresztény, akinek kilétéről nem tudunk semmi közelebbit.) 838. SALAMON ERNŐNÉ - D. T.-NEK 1942. okt. 18. Salamon Ernőt 1942. június 20-án munkaszolgálatra hívták be. Sorsát, megpróbáltatásait a bevonulása és 1942. augusztus 26-a között vezetett naplójában jegyezte le (lásd Összegyűjtött versek, színpadi költemények, műfordítások, szerk. BonyháTI Jolán, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1966, 679-654). A feleség — férje hazajövetelére vonatkozó — pesszimista előérzetei sajnos beváltak. Salamon Ernőt már nem engedte vissza a „szolgálat”. (Itt kell röviden utalni rá: Déry gyerekkori csonttuberkulózisának maradványai változatlanul felmentést s így bizonyos fokú védettséget biztosítottak számára.) 1942. X. 18. Kedves Déry Tibor, bogy ilyen későn köszönöm meg barátságos sorait, nem jelent mást, mint hogy reméltem, Ernő fog­ja nyugtázni, j vártam. De bizony hiába. Most úgy hallatszik, állítólag november végén haza­jönnek. Én nem hiszem. Pillanatnyilag boldog vagyok, mert egy jó téliruha-csomagot tudtam ne­240

Next

/
Thumbnails
Contents