Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

829. D. T. - NÉMETH ANDORNAK 1941. júl. Drága Bandim, nagyfokú ideges tehetetlenségemnek tulajdonítsd ezt a hosszú hallgatást, semmi másnak'. Az az idő, amikor erélyes és írásra mindig kész ember voltam, már rég elmúlt. Szégyellem is, hogy a te leveled bírt rá végül is az írásra, holott ez a levél már sokkal régebben lappang bennem. Vedd tehát úgy, kérlek, udvariasságból, hogy ez nem felelet, hanem autogenezis eredménye. Nem is emlékszem már, írtál-e leveledben olyasmit, amire felelni kellene. Az, hogy nem felel­tél nekem, amikor szükségem lett volna rá, csak akkor bántott, amikor megtörtént, tudod, nem tartok haragot. S ezzel a múltat, vagy legalábbis a múltnak ezt a részét már el is intéztük. Egyébként azonban csak a múltról tudnék neked írni, Bandim'. Jelenem üres, elverem úgy, hogy lehetőleg kevéssé fájjon. Az írásról letettem, harmadik éve egy sort sem írtam. Fordítok — egy évvel ezelőtt kezdtem munkát kapni, s azóta egy napi szünet nélkül napi 8-10-14 órát dolgo­zom. Halálosan fáradt vagyok - ez a jelen. Senkivel sem érintkezem, aki embert nagy ritkán látok, az is a múlthoz tartozik; azt hiszem, még a szeretőmet is ismered. (Egyébként két évig az se volt.) Gyuszi itt ül mellettem a szomszéd asztalnál (Florence),' mint régen — én ugyan már nagyon ritkán járok ide is —, s középkori francia verseket fordít.2 Kijött két-három könyve3 - majd elolvasod, ha hazajössz. Ugyancsak magányo­san él, házasságáról talán még tudsz!1' — egyébként úgy tudom, senkivel sem érintkezik. Tíz perc­cel ezelőtt itt ült Aranka az asztalunknál, valamennyiünket túl fog élni! Cinivei és Tomival' együtt az öreg Böhm zsáküzletét csinálják, olykor meglátogattam a boltban, szabad idejét egy állítólag halálosan szerelmes és féltékeny 25 éves ifjú társaságában tölti egy fél éve. Nagyon kar­csú, de a haja már ősz, még mindig nagyon mulatságos. Lilit egyszer láttam a papírüzletben, erősen lesoványodott. Megbeszéltük, hogy együtt töltünk egy nyári estét, de persze nem mentem el. Kiről akarsz még tudni? Milánt több mint két éve nem láttam, Gellérit dettó. Milán most saját házában lakik, armeniai bútorokkal; azt mondják, minden szobában van telefonja. Még mindig dolgozik, ill. átdolgozik a regényen. 0 is túl fog bennünket élni. Babits is, aki most már üvegcsöveken át beszél, eszik és hugyozik, három éve. Jelenleg Esztergomban van. Szegény! Vas Pistát látom néha. Éti haláláról még tudsz? Elhalálozásokról nem is igen tudok - Ligeti Pál6 halt most meg — mir ist ein jeder recht1 — de más? Olvastad Lucie Attila-életrajzát? — remekP Úgy tűnik fel nekem, mintha Attila óta nem halt volna meg senki - de bizonyára há­látlan vagyok. 229

Next

/
Thumbnails
Contents