Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

Nagyon szívesen beszélnék Németh A. úrral, s hálás lennék neki, ha jelezné, milyen módon segíthetnék azokon, akiknek közvetve kárt okoztam. Szíveskedjék megadni neki telefonszámo­mat: találkozót beszélünk meg. Szívélyes üdvözlettel André Gide 1 bis rue Vaneau VIIe Invalides 79-27 1 A rend kedvéért: Déry fordításának egykori magyar címe Utazásom Szovjetunióban volt. 1939- máj.<— 797. NÉMETH ANDOR ÉS SZEGŐ JUDIT - D. T.-NEK 1939. máj. 28. Kedves Tibor, hadd hozzak fel két dolgot mentségül, amiért ügyedet látszólag elhanyagoltam. Minthogy nem volt tisztázva, miért nem kaptál választ Gide-től, nem tudtam, mit írjak neki, telefonon meg valahogy átalltam felhívni. Néhány nappal ezelőtt megismerkedtem Robert Áronnal, az NFR lektorával, és előadtam neki az ügyet. 0 azt mondta, hogy Gide csak rövid idő óta van Párizs­ban, hónapokig Egyiptomban tartózkodott, közben valószínűleg halomra gyűltek nála a megvá­laszolandó levelek, és csak ez lehet az oka, hogy nem adott élet jelt eddig. Megígérte, hogy azonnal jelenteni fogja Gide-nek, hogy szeretnék vele ügyedben beszélni. Gide másnap már írt is nekem, illetőleg a következőket csinálta: írt egy levelet Áronnak (amelyet ide mellékelek), aztán egy má­sikat nekem, melyben azt írja, hogy már megírta az Áronhoz intézett választ, amikor eszébe ju­tott, hogy sokkal egyszerűbb, ha közvetlenül nekem ír, végül a már beragasztott borítékra még ráírta, hogy mihelyt megkapom a levelét, azonnal hívjam fel. így valósággal követhettem az ér­zéseit és a gondolatait a dolgokkal kapcsolatban, még mielőtt beszéltem volna vele. Beszélgetésünk mindezt megerősítette. Leveled az asztalán feküdt, mikor megjelentem nála. Azzal kezdte, hogy mióta megkapta, egy pillanatra sem megy ki a fejéből a dolog, mindunta­lan eszébe jutsz, és csak azért nem írt eddig, mert nem tudott megoldást. Tömegesen kap ilyen le­veleket, nemcsak íróktól, de magánosoktól is (mutatott is egyet egy magyar nőtől). Majd alapo­san kikérdezett felőled, megkérdezte, nem viselt-e meg nagyon az a két hónap, mit csinálsz most és így tovább. Erre elkezdtünk közösen tanakodni, mit lehetne tenni az érdekedben. Én három dolgot kértem tőle: 1. Járjon közbe a francia követségnél, hogy vízumot kapjál. 2. Anyagi kér­dések. 3- A regény. 195

Next

/
Thumbnails
Contents