Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
761. ILLYÉS GYULA - D. T.-NEK 1938. dec. 14. Plö^ Déry Tibor úrnak, 6222. sz. Budapest, Kőbányai Gyűjtőfogház Kedves Tibor, vasárnap szerettem volna kimenni, sajnálom, hogy nem lehetett. Most vasárnap okvetlenül kimegyek. Addig is szórakoztatásul szeretnék írni egy-két sort, mert hír nemigen van. (Jgyedben változatlanul folyik az utánjárás, van akadály, de van remény is. Egy-két nap múlva többet tudunk. Szórakoztatásul, vigaszul csak azt írhatom, hogy itt kint sem töltenéd vidámabban az időt. Lóg az orrunk, barátaink közül st szinte senki sem dolgozik. Magam olyan lelkiállapotban vagyok, hogy elsősorban azért szeretnélek látni, hogy te vigasztalj meg egy kicsit. Önzésből megyek el hozzád, hiányzik a heti együtt sóhajtozás. Hogy a lélekkel komolyabb baj van, az abból látszik legjobban, hogy már verset sem olvasok szívesen. Az ifjak most adják ki pedig, szinte rohamszerűen könyveiket. Radnótié már megjelent, most jön Vasé, Weöresé, s másoké, most vizsgázik ez a nemzedék.' Alig hiszem, hogy nemzedéki szerepet be tudnak tölteni, nem okosítanak meg, nem derítenek fel, nem magyaráznak meg nagy dolgot. Jó költők, nyelvük már fel van vágva, de lelkűk még nem. Kívánom nekik, meg nem is. Az irodalom hasznát látná, ők személyesen szenvednének. Talán a mi érthetetlen szenvedésünknek is ez lesz a magyarázata? Erre gondolj, efelé koncentráld magad. Georges mondta, hogy könyveket szeretnél. Azóta bizonyosan már megkaptál egyet-kettőt. Gondoltam, hogy szerzek újabban megjelent műveket, az ördög vigye, érdeklődésem e téren sem fog. A prózában is az volna a baj, ami a költészetben? Vagy mi várunk túlságosan sokat az irodalomtól? Akkor nekünk is kell e várakozásból valamit teljesítenünk. Szeretettel ölellek Gyula 1938. dec. 14. ' 1938 végén Radnóti Miklósnak Meredek út, Vas Istvánnak Menekülő múzsa, Weöres Sándornak A teremtés dicsérete című verskötete jelent meg. 1938. dec. 6.<---->1938. dec. 20. táján 157
