Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
adók). A közlési lehetőségek leszűkülésével joggal vetődik fel benne: kinek írjon? Vagy továbblépve: érdemes-e? Érdemes-e egyáltalában tollat venni a kézbe? És hiába volt a további tiltakozás: tisztességes írók, művészek és tudósok fordultak a társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz, köztük Bartók Béla, Berda József, Bernáth Aurél, Csécsy Imre, Csók István, Darvas József, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Fodor József, Földessy Gyula, Pálóczi Horváth György, Kárpáti Aurél, Kernstok Károly, Kodály Zoltán, Márffy Ödön, Mihályfi Ernő, Móricz Zsigmond, Remenyik Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlay Artúr, Supka Géza, Szabó Zoltán, Tersánszky J. Jenő, Vaszary János, Vikár Béla, Zilahy Lajos (lásd Pesti Napló, 1938. máj. 5., 101. sz., 2). A kereszténységre és az igaz hazafiságra hivatkozva ajánlották a törvénytervezet megfontolását és a napirendről való levételét. Ebből is csak a gesztus emléke maradt. A jogászok közben már gőzerővel dolgoztak a végrehajtási utasításokon, amelyek 1938 júliusában érvénybe is léptek. Déryre visszatérve: az „írás” lehetséges továbbműveléseként gyakorlatilag csak a fordítás maradt meg — természetesen az is csak korlátozottan: a kiadóknak ezen a téren is tartaniuk kellett az előírt 20%-ot. (Gondolatban sorba állítva a jelentkezőket - e direktíva értelmében csak minden ötödikük lehetett zsidó.) Pillanatnyilag azonban a pénzkeresetnek még ehhez a mechanikus, másodrendű műveléshez sem volt se kedve, se ereje. 747. IGNOTUS PÁL - D. T.-NEK 1938. jún. 1. Szép Szó irodalmi és kritikai szemle V, Vilmos császár út 28. Budapest, 1938. június 1. Kedves Tiborom, az érdemi vitát hát kikapcsolom én is. Csak arra kérlek, hogy bármennyire fáradt és csüggedt vagy, írd le még egyszer ezt a levelet olyan formában, hogy barátaimnak megmutathassam. Vagyis az utolsó fél mondatot hagyd el, vagy írd át, és éljen a béke! Ölel Ignotus Pál 1938. máj. 10.<--->1939- máj. 19138
