Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
Természetesen életbevágó fontosságú lenne a lap ottani újból való terjesztési lehetősége. Ha Gál István’’ hajlandó utánajárni a dolognak, úgy végtelenül lekötelezne. Mindenesetre a maga baráti jóindulatát, hogy ezt a kérdést egyáltalán felvetette, külön nagyon köszönöm. Zsuzsát, Bandit6 sokszor üdvözlöm. Viruljanak! Sok szeretettel Gaál Gábor Idézi Ungvári, 167 — Közli Igaz Szó (Marosvásárhely), 1973. júl., 7. sz., 141; GGL, 413-414. 1 Korvin Sándor (lásd 718. levél, 2. jegyz.) idevonatkozó, Gaál Gáborhoz intézett levelének másolatát - évtizedekkel ezelőtt - Sugár Erzsébet, Gaál Gábor leveleinek sajtó alá rendezője volt szíves rendelkezésünkre bocsátani: Párizs, [1937.] szept. 22. Kedves Szerkesztő Úr, egy apró kérésem volna. Közölje velem Déry Tibor címét. Egy kis vállalkozásról van szó. Em. Ráis, az Europe és a Nouvelle Revue Fran^aise munkatársa indítványára és közreműködésével (kibicelésemmel) szeretnénk valami reprezentáló magyar elbeszélést fordítani az E. számára. Ismerve az E. szempontjait, választásom Déryre esett. Ausztriai és svájci elbeszélései európai érdekűek. Helyesli választásomat? 2 A helyes időpont 1932 szeptembere, lásd 647. levél, 3- jegyz. ä Károlyi Mihálynak a Korunk 1930—1932 közötti évfolyamaiban jelentek meg írásai: Amerikai benyomások, 1930. szept., 9. sz.; Világválság és demokrácia, 1931. júl.-aug., 7-8. sz. Ezekben Egyesült Allamok-beli tapasztalatairól számol be, s arról, hogy a Tengerentúl nem képes e válság meghaladására. Zárómondataiban marxistának vallja magát. Továbbá Mezőgazdálkodás az U.S.S.R.-ben, 1932. jan., 1. sz.; Az agrárkérdés Németországban, 1932. júl.-aug., 7-8. sz. < Zilahy Lajos (1891-1974) - a két világháború közti időszak népszerű, az urbánusok és a népiek között közvetíteni igyekvő prózaírója. A Korunk betiltásának feloldása körüli munkájához ismét idézzük Sugár Erzsébet jegyzetét Gaál Gábor 1937. okt. 15-i leveléhez: „írói pályáján és közéleti szereplésében sajátosan keveredtek a kormányzat által elfogadható reformtörekvések, valamint a szociális és nemzeti sorsproblémák melletti kiállások. Amikor 1934 tavaszán Nemes Lajos közbenjárt a magyarországi hatóságoknál a Korunk terjesztésének újraengedélye- zése érdekében, ebbe az akcióba Zilahy Lajost is bevonta. Ekkor írta Méliusz József Méliusz Klárinak Kolozsvárról: Képzeld, ki hajlandó Magyarországon segíteni, hogy a Korunk at újra beengedjék? - Zilahy Lajos, akit mi minden számban támadtunk. Ha ez sikerül, nagyok sokat nyerünk vele.” 5 Gál István (1912-1982) - irodalomtörténész, fordító, 1934-1939 között az Apollo című folyóiratot szerkesztette, utóbb a babitsi életmű kutatója. A levélben felvetődött szerepével kapcsolatban ezúttal is egyszerűbb Sugár Erzsébet jegyzetéhez fordulnunk: a Korunk magyarországi terjesztése érdekében ő, Gál István nem tehetett semmit. „Sajnos egy könnyelmű lépésem váratlan következményei lehetetlenné tettek minden akciót - írja Sugár Erzsébethez intézett 1973. szeptember 6-i levelében. - 1937 szeptemberében a Magyar Napnak egy egész oldalas interjút adtam, amelyben a hazai népfront szervezkedésének jeleit ismertettem, azonkívül afö103
