Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

1 A levélírónak 1935-ben a következő költeményei jelentek meg a Nyugatban: Álmatlan éj (máj., 5. sz.), Ablaknál (szept., 9. sz.), Őszi dal (nov., 11. sz.), Vasárnapi órák l—IV. (dec., 12. sz.). A Nyugattá való hivatkozás természetes gesztus volt, mert a folyóiratot Déry után küldték Mallorcára. Vas István második verseskötete Levél a szabadságról címmel jelent meg az év második felében.

2 A Válasz - mint már jeleztük - nem közölt részletet A befejezetlen mondatból.

3 A már többször emlegetett regényrészlet - Egy színésznő arcképe címmel - végül a Nyugat júliusi számában jelent meg.

4 A Toll (1929-1938) — a revük formájában megjelenő lapocska valójában értékes tartalmat rejtett, a „baloldal” (és a szabadkőművesek) minden árnyalata megtalálható volt benne: Bálint Györgytől Kassák Lajoson, Kosztolányi Dezsőn át Zsolt Béláig. A harmincas évek közepén Németh Andor is segédkezett szerkesztésében. Első évfolyama még hetente jelent meg, utóbb - a finanszírozó és „szerkesztő” Kaczér Vilmos pénzének fogytával - lassan megritkultak számai. 1935-ben már csupán 7 füzetet tudott kihozni. A féldilettáns, de az írást mindenek fölé helyező, s minden vagyonát a lapra költő Kaczér Vilmos kicsit naiv, jóindulattal teli alakját (nem tévesztendő össze a Berlinben megismert Kaczér Illéssel, lásd 457. levél, 1. jegyz.) Komlós Aladár rajzolta meg a folyóirat gazdag szellemi hozadékát megjelenítő kiadványban, lásd Lakatos Éva, A Toll (1929—1938). Repertórium, Bp., PIM, 1977, 5-6 (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B/9). A regényrészletnek Németh Andorhoz juttatása végül megmaradt ötletnek.

3 A Füst Milán olvasásakor (Nyugat, 1934. dec., 12. sz.) című cikkében Vas az alábbi sorokkal emlékezett barátságuk kezdetére:

„Ekkortájt, nem sokkal érettségi előtt, két barátommal és két fiatal lánnyal kirándultunk a Pilisbe. Hozzánk csatlakozott Déry Tibor is, akinek műveit ekkor már meglehetősen szerettem. Általában azonban művészi hitem és ízlésem ellentétbe került egymással. Szívem és értelmem minden hevével az újszerűhöz csatlakoztam és elmerültem a dadaisták s szürrealisták tanulmányozásába. Ugyanekkor azonban sokat olvasgattam Baudelaire és Babits, sőt Villon és Balassi verseit és nosztalgiával, mert azt találtam bennük, ami hiányzott új olvasmányaimból, a költészet zenéjét. így válik érthetővé, milyen hatást váltott ki Déry, amikor — leheveredvén egy hegyoldalba s az elemózsiával együtt egy kis kötetet is előszedve, Füst Milán verseit - kérésünkre hangosan is olvasni kezdte:

A ködben két banya szidott egy részegest.

S a köd fölött lassan haladt egy szép szekér.

S vitt két bohó parasztot: egy vaskos legényt,

S mellette ült a nyájas holdvilága.

Ez több volt, mint tetszés, amit barátaimmal éreztünk. Sürgősen megszereztem a kötetet és hónapokig csak füstmilánian középkorias hangzású jelzőkkel és szidalomszavakkal illettük egymást.”

6 Fejtő Ferenc (1909—) - író, kritikus, publicista, szerkesztő. Pályája kezdetén tagja volt a Bartha Miklós Társaságnak és az illegális KMP-nek. Lebukásához lásd Rácz István levelének bevezetőjét (599.) Elítélését követően 1933-ban szabadult. Társai azért tartották „ellenforradalmárnak”, mert fokozatosan eltávolodott a kommunistáktól s vonzódni kezdett a szociáldemokra335