Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
Az események felgyorsultak. Aranka nehezen van egyedül, rövidesen Déry után indul - tudja, hogy Pöstyénből Münchenbe Bécsen át visz az útja. Megkísérli, hogy (szintén átutazva?) néhány órát találjanak egymás számára. A történtek felidézéséhez tudnunk kell, hogy a távirat feladásának napján, október 3-án hétfő volt. A „holnapután vagy csütörtökön érkezem, nem egyedül" szövegében a holnapután október 5-ét jelentette, a csütörtök pedig értelemszerűen 6-át. A táviratot követő, Lilinek írt levelezőlap keltezése október 4-e, tehát kedd, s az abban említett szombati találkozás már október 8-ára az Aranka érkezését követő második vagy harmadik napra esik. A lapon jelzett — s már Mihályi Ödönnek is említett (lásd 291 • levél) - stuttgarti utazás szintén magyarázatra szorul. 1927 júliusa és szeptembere között Die Wohnung (A lakás) címmel nemzetközi kiállítást rendeztek a „katlanban” fekvő sváb főváros nyugati, már a hegyekre kapaszkodó kerületében, a Killesbergen. A kezdeményezés egyedülálló ötletre épült. Nemcsak az embert körülvevő modern bútorokat, tárgyakat, a lakberendezést kívánta bemutatni, hanem az azt befogadó épületeket is — a szokástól eltérően nem a tervrajzokon és maketteken. A rendezőség 15 neves építőművészt hívott meg, Európa legjobbjait - köztük J. J. E Oudot Rotterdamból, Le Corbusier-t Párizsból, Mies van der Rohe-t Berlinből, Walter Gropiust Dessauból, Josef Frankot Bécsből —, s arra szólította fel őket, hogy építsék meg a tett színhelyén - az említett akkor még félig-meddig lakatlan előhegyen — terveiket, álmaikat. A vállalkozásnak világ visszhang ja volt, a Dokumentum áprilisi száma is megemlékezett róla, freiburgi vendégeskedése előtt Déry mindenképpen látni szerette volna az - akár a modern építőművészet élő múzeumának tekinthető - telepet. A látottak annyira fellelkesítették, hogy Feldafingba érve rábeszélte unokahúgát: a villa alagsorának helyiségeit ők is díszítsék „egymásra átnyúló rózsaszín, halványzöld, pasztellsárga négyszögekkel és sávokkal". (Lásd az ítélet nincs Hogy szeretett volna élni, s nem értett hozzá! című fejezetét.) Maradandó emlék e kirándulásról! Déry lelkiismeretesen és módszeresen készült a feladatra; az Arankával való találkozásra várva is módot talált arra, hogy végigjárja Bécsnek a szociáldemokrata kormányzat által kialakíttatott háztömbjeit, a munkásmozgalom vezéreiről elnevezett „Hof”-okat, amelyeket természetesen a legkorszerűbb elvek és formák szerint építtettek, s amelyeket egyben a szociálpolitika és a modern állami mecenatúra példájaként emlegettek. Hogy megírta-e a Lilinek küldött lapon (293.) említett cikket e munkások és alkalmazottak számára készült épületegyüttesekről, nem tudni. Mint ahogy arról sem tudunk, létrejött-e Arankával a türelmetlenül várt találkozás. 27
