Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
548. GAÁL GÁBOR - D. T.-NEK 1933. dec. 18. Korunk Kiadóhivatala Cluj, Calea M. Foch No. 13. An Herrn T. Déry Wien I. Gonzagagasse 3/3 Kedves Uram! Egyidejűleg visszaküldtem regénye kéziratát.' A kiadásnak itt csak egy pozitív lehetősége lett volna, embereket összehozni, akik finanszírozzák. Ezzel próbálkoztam. Ezért nem tudtam előbb visszaküldeni. Nem tudtam eredményt elérni. Nem látnak benne üzletet. Nem tehetek förtelmes világunk ellen semmit. Más, létező erdélyi „kiadók ” mind klikkek. Azokhoz nem is fordultam. A Koruny’«« való közlésre nemcsak hosszú, de nem is tudom honorálni. Ne vegye rossz néven késésemet. Irásilag könyve tényleg remek: hogy ideológiailag ellenvetéseim lehetnek, az nem kisebbíti semmiben sem értékét. Gondoljon ránk. Üdv. G. G. Közli GGL, 230-231. 1 Természetesen itt is és az előző levélben is a Szemtől szembe kéziratáról van szó. 1933. aug. 12.<---->1936. ápr. 22. 1933. december 24-e a Déry-életmű egyik sorsdöntő pillanata. Különféle önéletrajzaiból, nyilatkozataiból tudjuk: ekkor kezdett hozzá a bécsi Ring egyetlen nyitva tartó kávéházában, a (Schottentornál fekvő) Café de France-ban A befejezetlen mondat írásához. Ám a kibomló szenvedélynek, amely a nap minden óráját alárendelte az alkotómunkának, szinte semmi nyomát nem látjuk a levelezésben. A magyarázatot a dubrovniki önéletrajzi novellájában, A zálogban kereshetjük. Amikor főhőse, Hintze bejelenti anyjának, hogy szocialista lett s csatlakozik a mozgalomhoz, az idős hölgy kölnisüveget ragad és — „Hadd ismerjenek meg barátaid a szagodról” felkiáltással — nyakon önti vele a „tévelygőt”. E gonoszkodó gesztus elárulja azokat a vitákat, amelyekről hallgat az önéletrajz, de amelyek természetes velejárói lehettek a családja gondolkodását megtagadó fiú és anyja közti kapcsolatnak. A szeretet kötelékei - s bizonyos mértékig a fiú kötelességérzete — ugyan megóvták a szakítástól, de érintkezésük bizalmas közvetlensége lassan elvékonyodott. Érezhető volt ez már a berlini, s még inkább a dubrovniki levelekben, amelyek immár csak az élet külső s nemegyszer érdektelen eseményeiről számoltak be. S még fo272
