Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

(így becézték Spiegel Magdát) is hamarosan szót értettek egymással. Bőséges ebédek és vacsorák mellett, petróleumlámpák fényében, egyszerű és mulattató társasjátékok­kal gyorsan telt az idő. A kép teljessége érdekében szóljunk a kúria falain pompázó festményekről, minde­nekelőtt a közeli Körtvélyesen alkotó Lesznai Anna népművészeti ihletésű munkáiról, Kernstok Károlynak, a Tihanyi Lajos kapcsán már említett (lásd a 72. levél bevezető­jét) Nyolcak vezéralakjának, illetve a már Cézanne-t követő Kmetty Jánosnak a kom­pozícióiról; külön említve a felvidéki származású Quittner Károlynak a házigazdát megörökítő portréját — nemcsak az alany megformálása, hanem Quittner személye miatt is. 1931 szeptemberében Déry egy egész - hajókázással és vadkacsavadászattal fű­szerezett - hetet tölt annak stockholmi otthonában (lásd Halál, 256—257 és 4l4. levél). A művészek és írók előtt nyitva álló Mihályi-kúriáról és annak uráról lásd még Mihályi Gábor Feltámasztom apámat című vízióját (in Elet és Irodalom, 2006. nov. 17., 46. sz., 21-22). Hazatérését követően Déry kiadós beszámolót írt a pesti újdonságokról; a férjet, Dönyit (ez viszont Mihályi beceneve) elsősorban verseiről, esetleges kiadásuk költsé­geiről tájékoztatta, a feleségnek néhány új társasjáték leírásával kedveskedett. És Olga tervei? Ne legyenek illúzióink... 285. D. T. - MIHÁLYI ÖDÖNNEK 1927. ápr. Kedves Mihályi! Igaz, hogy első levelére részletesen még nem feleltem, de levelezőlapot már írtam Magának még hetekkel ezelőtt: hogy a nyomda 3/4 millión alul nem tudja vállalni a könyvet. A Dokumentum 4■ számát egyidejűleg újra elküldöm - a beviteli engedélyt még mindig nem kaptuk meg, nyilván ezért süllyesztették el, ámbár lehet, hogy már az itteni postán történt, mert rengeteg (?!) magyarországi előfizetőnk sem kapta meg.' Levélben küldöm, talán így eléri! Kas iné1 most Bratislavába utazik, ahol megfogja szerezni a terjesztési engedélyt. Kassáknak, úgy gondolom, tetszett a verse — megszokott asszociatív dörmögésével olvasta el. Egy fiókvállalatot létesítettünk Párizsban — hallott róla? Documents Internationaux de l’Esprit Nouveau. Paul Dermée szerkeszti megbízásomból, hetenkint egyszer Pestre jön, hogy át­vegye utasításaimat, kurtán bánok vele, rövid audiencia után kirúgom, utazzon vissza Párizs­ba, marhaP Nem jutottam a levélíráshoz, drága Mihályiék, mert elmerültem a nagyváros forgatagában. Amióta eljöttünk Bogdányból, már színházban is voltunk, moziban ugyan nem, de az is fenye­get, tegnap éjjel meg a Polányi Cecil néninél (ismeri?) merültem el a szabadelvű ifjúság hullá­ig

Next

/
Thumbnails
Contents