Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
Dérynék küldött levelei is jórészt a fotóról szólnak - és egy, a Déry új nőismerőseinek bővülő köréhez tartozó hölgyről; később a nevét is megtudjuk, bizonyos Paulette- ről, aki szabályosan „rabul ejtette” Rónát. (Teljes neve megtalálható a skandináviai jegyzetfüzet lakcímei között, lásd Halál, 271, illetve 473. levél.) 449. RÓNA IMRE - D. T.-NEK 1932. febr. 9. Uram, sajnálom, hogy nem búcsúzhattunk el egymástól. A vonatom csak 10 után indult; attól kezdve szabad voltam és szívesen dumáltam volna még egy kicsit. Délben viszont, amikor telefonált, mint nyilván sejtette, még nálam volt a nő — (milyen boldogtalan vagyok!) —, azután ebédelni mentünk, akkor hazavittem, bepakoltam, és ettől kezdve egyötvennel a zsebemben, némi bonhó- miai kétségbeeséssel sétáltam a Kurfürstendammon. Nagyon szívesen dumáltam volna. Most viszont itt vagyok. Hideg van, és hogy gyűlölöm ezt a várost, jó isten! hogy gyűlölöm! mit keresek itt? Már a második este, hogy egyedül vagyok — élet ez? Micsoda hét volt ez! A sok izgalom nélkül nem is lett volna szép, de a legszebb mégis, hogy azt a szerelmet, úgy látszik, tényleg az istenek protezsálták. Köszönnöm kell ugyanis, hogy végül ismét hiányzott 35 márka. Es képzelje: Heródes szó nélkül, mondhatnám pártfogó lag, beleegyezett, hogy 15-tel kevesebbet fizessek, s a nő szerzett 20-at? Szép, nem? Tovább nem is tarthatott volna, mert ezzel az összes lehetőségek kimerültek. Az 1.50-ből 1 volt a taxi, 50 a hordár, és szűzen érkeztem meg. És imádom a nőt! Szóval, hogy referáljak, különben is még az elmúlt héthez tartozik: a Hét Volk szó nélkül adott 50 frt előleget a képekre, amelyeket még nem is látott. Mi ez, uram, ha nem az istenek kara! Elintéztem összes berlini adósságaimat, és most itt állok megfürödve és boldogtalan vagyok. Iszonyúan, borzalmasan boldogtalan vagyok. Hogy irigylem! Kérem, a nőnek ne mondjon semmit semmiről! Ellenben kérem megfigyeléseit, tapasztalatait stb. Kétségtelen, most el kellene felejteni az egészet, mint egy pohár vizet, ami jólesett, de egyelőre nem megy. Nem is tudom magam rá beállítani. Ehhez túl rosszul érzem magam itt. Lehet, hogy jövő héten újra Berlinben leszek. Rémes. De két hét múlva biztosan. 172
