Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

A berlini indulást követően Déry Dánián és a Balti-tengeren át Svédország fővárosa felé tartott. Itt éles szögben nyugat felé fordult, felkapaszkodott a Skandináv-félszi- get észak-déli hegyvonulatára, és Bergennél kiért ismét a partra. Itt északnak vette az irányt, és a fjordok mentén eljutott egészen Hammerfestig. Onnan kisebb-nagyobb hurkokkal visszatért Stockholmba, majd Koppenhágába és végül Berlinbe.

Mindezt a különféle közlekedési lehetőségek váltakoztatásával képzeljük el: vasútról hajóra szállva, majd fordítva, időnként pedig a gyalogtúrától sem riadva vissza. Zárómondatként idekívánkozik az 1955-ben írt önéletrajz hangulatos összefoglalója: „Kenyéren és heringen élve, hónapokig ráztam hátizsákom az országutakon, tág tüdővel szedve a szabadság levegőjét.” {Botiad, 1. k., 22.)

419.

A NORVÉG KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SAJTÓOSZTÁLYA - D. T.-NEK*

1931. júl. 16.

Utenriksdepartementets Pressekontor

Déry Tibor újságíró úrnak

Főpályaudvar (Hovedbanestasjonen), poste restante Koppenhága

Oslo, 1931■ július 16.

Igen tisztelt Uram,

június 21 -i ajánlott levelét csak július 13-án kaptam meg, és azonnal táviratoztam az Ón budapesti címére.

Ma írtam a „Statsbanene"-nek (vasút-igazgatóság), és egy jegyet igényeltem az Ón számára a Komsjg-Oslo vonalra. Oslóba érkezésekor a további norvégiai utazására kiállított jegy várja majd. Ennek átvétele végett szíveskedjék a következő címen jelentkezni: Hovedstyret for jembanene, Trafikkontoret, Jémbanetorvet 8—9. Mély tisztelettel

[aláírás]

Az ingyenes vasúti és hajójegyekkel foglalkozó levelek mellett a hagyaték néhány svéd és norvég szerkesztőség — Göteborgs Handels- och Sjöfartstidning (1931- aug. 8.); Adresseavisen (Trondheim, 1931. aug. 21.); Arbeiderbladet (Oslo, 1931. szept. 8.) - udvarias elutasítását is megőrizte. Szövegeik közlése félrevezető lenne, hiszen e néhány negatív válasz mellett a sikeres kezdeményezések voltak döntő többségben — Koppenhágától Oslón és Bergenen át Malmőig és Stockholmig. Az említett úti jegyzetek könyvelésében tizenhét lap honoráriumai sorakoznak, pontos összegekkel és az eladott írások címeivel. Úgy látszik, beváltak az „üzleti” számítások.

146