Kovács Ida (szerk.): Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe (Budapest, 2016)

Karinthy Frigyes fényképeinek ikonográfiája

KÉJ

Készült: Budapest, 1914. május 22. előtt Személyek: Jakabffy Jolán és Karinthy Frigyes Fotó: Kino-Riport [?]

Megjelent: SZÉ1914. május 31.-június 7. 22.SZ.9.

Megjegyzés: Az előző képen is látható Fikszí- rozzák a feleségem! című filmszkeccs egy jelenete. A fotón Jakabffy Jolán színésznő éppen autogramot kér az írótól.

m

Készült: Budapest, 1914. június 7. előtt

Méret: 170x220 mm

Lelőhely: Magántulajdon

Megjelent: SZÉ 1914. május 31.-június 7.

22.SZ.1.

EH

Készült: 1914 augusztusában vagy késő őszén Személyek: hátul Karinthy Frigyes, elöl Kosztolányi [?], Berger [?] és Szénási [?]

Méret: 138 x 88 mm

Lelőhely: Magántulajdon (Karinthy Márton) Rájegyzés: Jobbra lent ceruzával: „férjem”. A hátoldalon kék golyóstollal: „Karinthy Kosztolányi Berger Szénási”.

Megjegyzés: Afelvétel Karinthyt rövid, néhány hónapig tartó katonáskodása idején, katonatársaival ábrázolja. A hátoldalra valószínűleg a képen lévők nevétjegyezték rá. Afényképen Kosztolányiként szereplő férfi nem Kosztolányi Dezső. Tóth Árpádnak Füst Milánhoz 1914. augusztus 3-án Debrecenből írott leveléből (PIM Kézirattár. Ltsz. V. 4140/518/1.) arra következtethetünk, hogy Karinthy augusztus első napjaiban (talán még vakbélműtétje előtt) vonulhatott be: „Bizony, sok barátunkat elvitték! [...] Most szegény Karinthy jut eszembe: képzeld, borjúval, ebben a melegben, menetelni és harcolni!” Nagy Lajos A menekülő ember című önéletrajzi munkájában így emlékezik erről az időszakról: „Pedig Karinthyt veszedelem fenyegette. Nem volt olyan biztonságban, mint én, akit régen kiszuperáltak, és mint Tóth Árpád, aki tuberkulózisban szenvedett. Karinthynakcselekvőleg kellett magát védenie, de ő meg azért hallgatott, mert haditetteit nem óhajtotta még velünk sem közölni. Mégsem maradhattak azok titokban. Neki mindjárt az első mozgósítási plakát után be kellett volna vonulnia katonának, hogy minden humoros kedvét elnyomva dühösen lövöldözzön a szerbekre [...]. A zöld plakát megjelenése után első cselekedete az volt, hogy megoperáltatta magát, kivetette egészséges vakbelét. Hültl Hümér professzor végezte el rajta készséggel ezt a műtétet. Az eredmény persze mindössze hat hét szabadság lett. [...] Ha hat hét alatt nem lesz vége a háborúnak, akkor majd valami újat kell kitalálnia - ez volt a helyzet." (Nagy Lajos: A menekülő ember. Bp., 1954, Művelt Nép, 8.)

"3