Kovács Ida (szerk.): Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe (Budapest, 2016)

Karinthy Frigyes fényképeinek ikonográfiája

KÉJ Készült: Budapest, 1914. május 22. előtt Személyek: Jakabffy Jolán és Karinthy Frigyes Fotó: Kino-Riport [?] Megjelent: SZÉ1914. május 31.-június 7. 22.SZ.9. Megjegyzés: Az előző képen is látható Fikszí- rozzák a feleségem! című filmszkeccs egy jele­nete. A fotón Jakabffy Jolán színésznő éppen autogramot kér az írótól. m Készült: Budapest, 1914. június 7. előtt Méret: 170x220 mm Lelőhely: Magántulajdon Megjelent: SZÉ 1914. május 31.-június 7. 22.SZ.1. EH Készült: 1914 augusztusában vagy késő őszén Személyek: hátul Karinthy Frigyes, elöl Koszto­lányi [?], Berger [?] és Szénási [?] Méret: 138 x 88 mm Lelőhely: Magántulajdon (Karinthy Márton) Rájegyzés: Jobbra lent ceruzával: „férjem”. A hát­oldalon kék golyóstollal: „Karinthy Kosztolányi Berger Szénási”. Megjegyzés: Afelvétel Karinthyt rövid, néhány hónapig tartó katonáskodása idején, katonatársaival ábrázolja. A hátoldalra valószínűleg a képen lévők ne­vétjegyezték rá. Afényképen Kosztolányiként szereplő férfi nem Kosztolányi Dezső. Tóth Árpádnak Füst Milánhoz 1914. augusztus 3-án Debrecenből írott leveléből (PIM Kézirattár. Ltsz. V. 4140/518/1.) arra következtethetünk, hogy Karinthy augusztus első napjaiban (talán még vakbélműtétje előtt) vonulha­tott be: „Bizony, sok barátunkat elvitték! [...] Most szegény Karinthy jut eszem­be: képzeld, borjúval, ebben a melegben, menetelni és harcolni!” Nagy Lajos A menekülő ember című önéletrajzi munkájában így emlékezik erről az időszakról: „Pedig Karinthyt veszedelem fenyegette. Nem volt olyan bizton­ságban, mint én, akit régen kiszuperáltak, és mint Tóth Árpád, aki tuberkuló­zisban szenvedett. Karinthynakcselekvőleg kellett magát védenie, de ő meg azért hallgatott, mert haditetteit nem óhajtotta még velünk sem közölni. Mégsem maradhattak azok titokban. Neki mindjárt az első mozgósítási pla­kát után be kellett volna vonulnia katonának, hogy minden humoros kedvét elnyomva dühösen lövöldözzön a szerbekre [...]. A zöld plakát megjelenése után első cselekedete az volt, hogy megoperáltatta magát, kivetette egészsé­ges vakbelét. Hültl Hümér professzor végezte el rajta készséggel ezt a műté­tet. Az eredmény persze mindössze hat hét szabadság lett. [...] Ha hat hét alatt nem lesz vége a háborúnak, akkor majd valami újat kell kitalálnia - ez volt a helyzet." (Nagy Lajos: A menekülő ember. Bp., 1954, Művelt Nép, 8.) "3

Next

/
Thumbnails
Contents