Maróti István (szerk.): Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Lágymányosi istenek - DEVECSERI GÁBOR: Öreg fák. VAJDA ERNŐ fotójával

Devecseri Gábor

KÉTÁGÚ FA-ÓRIÁS

Tartom az eget két karomban. Nemcsak emelem, át is ölelem. A szeretet vagyok, mely mindenre képes. Egykor azért emeltem két karom az égre, mert elborzadtam az emberek s a természet, leginkább pedig az emberek természetének kegyetlenségén. De akkor hirtelen megéreztem az eget. Magas vagyok, elértem odáig. Megpihent a karomban, mint nyugalomra vágyó nagy madár. így lettem a szeretet fészke. A szereteté, amelyre szükség sem volna, ha nem volna rettenet, amely fölnöveszti, megépíti, élteti. Minél nyugtalanabb vagyok, égboltozat, annál nyugodtabb lehetsz; annál kétségbeesettebben, annál eró'sebben tartalak. Ragyogj.

Kocsányos tölgy. - Mátyás király fája. Kismaroson 1967. márciusában Kora 506 év körül. Dr. Vajda Ernő: Öreg fák Devecseri Gábor verseivel (Natura, 1969)

20