Maróti István (szerk.): Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)
Lágymányosi istenek - DEVECSERI GÁBOR: Levél Somlyó Zoltánhoz
Versein kevés van azóta, hogy a Somlyó Bácsinál utoljára voltam. Ezek között is csak egy olyan, amiró'l azt gondolom: van olyan jó, mint az eddigi verseim. Ezt elküldöm a Somlyó Bácsinak, döntse el: szégyenkeznem kell-e miatta, vagy büszke lehetek-e rá? ÉJFÉL UTÁN A NAGYKÖRÚTON Barátaim között mulattam este. Kinn tiszta hópihék lebegtek el fehéren és fényes csillagok bukkantak fel az égen, beszélgettünk sok mindenró'l nevetve. Mire az útra értem, már elmúlt régen éjfél, elgondolkozva, lassan lépegettem a hóval belepett körúton, míg felettem sötétlő háztetőkön tunyán hevert a vén tél. Mit ér az eltűnő nap s mit ér a kurta éjjel, ha árva életünk a bús halálhoz ér el. Párolgó öröm parfüm s mit ér csalóka festék? Szenzációs film, borzalmas hatás, itt látható az örök rothadás. Egy pengő-tíz? Fentartott helyre tessék. Stefi Néninek kezét csókolom. Tisztelettel 1932. márc. 3-án Devecseri Gabi 16
