Mészáros Tibor: Márai Sándor bibliográfia (Budapest, 2003)

Bevezetés

BEVEZETÉS A címmutatóban a régi és új kiadások között helyesírási eltérések lehetnek. Az eredeti vagy az elterjedtebb változatot tekintettük címnek, nem vettük külön címnek az egybe- és külön­írt, a névelős/névelő nélküli változatot, /-ben vagy e nélkül szereplő alakot. Az ilyen címvál­tozatokat / -jellel elválasztva soroltuk fel (pl. A szerződésekről, mégegyszer/A szerződésekről még egyszer). Ezt a megoldást az indokolja, hogy az első változat feltehetően a Márai által adott címet jelenti, a későbbiekben viszont az irodalmi ügynökök vagy ügynökségek által más napilapoknak eladott cikk címét megváltoztatták, sőt néha a szövegen is módosíthattak. A különböző címen írt Napló kát egységesített formában vettük fel a mutatóba, hogy az egyes kötetekre vonatkozó tételek együtt maradjanak. Pl. Napló 1945-1957 az egységesített cím. Ha egy periodikumban valamelyik regényéből a kötettől eltérő címen részletet közölnek, Lmég utalóval a kötet leírásánál valamennyi címét felsoroltuk, az egyes önálló címek leírásá­nál ugyancsak Lmég utalóval a kötet leírásához irányítottuk a felhasználót. A gyűjteményes kötetekben (pl. A négy évszak, Eg és föld stb.) valamennyi önálló címen megje­lent írást megtalálja a felhasználó a címmutatóban. Ennek megfelelően szétbontottuk a perio­dikus fejezetben található gyűjtőcímek alatti műveket is (pl. Kalendárium, A hét nap) Ezeket a címmutatóban visszakereshető írásokat dőlt félkövér betűtípussal szedtük. A tételszám után indexbe tettr az írás részletének közlését jelenti. 5. Köszönetnyilvánítások: köszönet Ferenczi Zsuzsannának, aki kezembe adta az Egy polgár vallomásait, amikor azt még tilos volt olvasni; Botka Ferencnek, aki lehetővé tette a gyűjtés megkezdését; Lakatos Évának, aki sohasem felejtette el megosztani Máraival kapcsolatos fel­fedezéseit gyűjtőmunkája közben; Urbán Lászlónak, aki mintegy ötven, általam nem ismert Márai-tételt bocsátott rendelkezésemre; Salamon Istvánnak, aki folyamatosan elküldte az ál­tala felfedezett cikkeket, és segített a rádiós vonatkozású kérdések megoldásában; Rónay Lászlónak, aki az egyes pályázatoknál ajánlásaival segítette a kutatás feltételeinek biztosítá­sát; a Márai Sándor Kulturális Közalapítványnak, amely két alkalommal is biztosította az adatgyűjtés során az anyagi feltételeket; Fried Istvánnak, aki több Márairól szóló írását el­küldte, és eközben sikerült tisztáztunk néhány vitás kérdést is; Czetter Ibolyának és Lőrinczy Hubának, akik megküldték legújabb tanulmányaikat; Papp Rezsőnek, aki megküldte Máraival kapcsolatos publikációi jegyzékét; Nagy Csabának, aki a bibliográfia informatikai hátterét biztosította; lektoromnak, Varga Katalinnak, aki a gyűjtés kezdete óta és a kötet (többszöri) átnézése során hasznos tanácsokkal látott el; az időközben elhunyt id. Balla Katalinnak, aki­nek jóvoltából a kötet 6. fejezete teljesebb és pontosabb lehet, valamint ifj. Balla Katalinnak, aki a 2002-es külföldi megjelenésekhez juttatott hozzá; Hafner Zoltánnak, akinek révén ennyire alapos lehet a Le braci (A gyertyák csonkig égnek) című regény fogadtatásának számba­vétele; Moravcsik Andreának, aki segített megszerezni néhány olaszországi recenziót; Rózsa­falvi Zsuzsának, aki szakmai szempontból átnézte a kötetet; Vaday Sándornak, aki rendelke­zésemre bocsátotta a tulajdonában lévő, a mottóban idézett Márai-levél szövegét. Köszönöm valamennyi egykori és jelenlegi könyvtáros kollégám segítségét a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ezen kívül elsősorban az OSZK, az Országgyűlési Könyvtár, a FSZEK olvasószolgá­latosainak és raktárosainak szolgálatát, türelmét. Köszönet továbbá Érdi Júliának és Garai Péter­nek a szedésért-tördelésért, a szép és olvasható oldalakért és nem utolsósorban megértésükért. Munkámat többen segítették más országokból is: Feliks Netz (Lengyelország), aki a lengyelországi fogadtatást feltárta. Gál Jenő (Prága) elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy segített a prágai Národní Knihovnában eligazodni, lehetőséget biztosított, hogy a könyvraktárban, a' forrásanyagok között dolgozhassak, valamint átnézte a bibliográfia cseh és szlovák vonatkozású tételeit. Mészáros András (Pozsony) segített az Univerzitná Kniznicában hozzájutni bizonyos hiányzó napilapokhoz; Schreiner Katalin, akinek segítségével feltérképezhettem a korai, németországi Márai-írásokat. 13

Next

/
Thumbnails
Contents