Mészáros Tibor: Márai Sándor bibliográfia (Budapest, 2003)
Bevezetés
BEVEZETÉS tóber hó végén hagyja el a sajtót. Nem rendelés esetén is kérjük az ívet visszaszármaztatni. (Lelőhely: PIM Kézirattár V. 2293/164) Ehhez hasonlóan rejtélyes az a fotóalbum, melyet az így láttuk! mintájára szerkesztett Dormándi Lászlóval, a tipográfiát Kner Albert készítette volna. Végül az eredeti budapesti 1932-es megjelenés helyett Hollandiában adták ki 1976-ban a Contact Verlag gondozásában. A kötet a Rusland hoe hét was címet viseli, Oroszország életének 1852 és 1932 közötti időszakát mutatja be 160 oldalon, 350 fotó segítségével. A kiadásra kész kötet kézirata ismeretlen módon került Amszterdamba, s 1932-től 1975-ig egy páncélszekrényben lapult... A fotóalbumot 2003-ban szándékozik megjelentetni a XX. Századi Intézet, a képaláírásokat - az eredeti szándékhoz hasonlóan -, Oroszországgal kapcsolatos Márai-írásokból válogatott idézetek alkotják. 3. Technikai bevezető: Habár Márai a Verseny az idővel című tárcájában ezt írta: „Az olvasó [...] nem mondhatja, hogy személyes műhelytitkokkal akarom szórakoztatni. A műhelytitkok elhallgatása valahogyan szemérmi kérdés az író számára, igen, talán az egyetlen fajtája az irodalmi szeméremnek, mely föltétlenül kötelező'.a bibliográfiában való könnyebb és biztosabb eligazodás érdekében mégis szükséges néhány szakmai-technikai megjegyzést tennünk. A bibliográfia teljességre törekvőén, javarészt kézbevétel alapján készült. (Az általunk nem látott tételeket *-gal jelöltük.) A kötet számba veszi az író életében, nyomtatásban megjelent műveit, (halála után viszont csak az első megjelenéseket), a művek fordításait, a színházi előadásokat a kritikai fogadtatásukkal, az egyéb adaptációkat, a róla szóló szakirodalmat, az íróval készített interjúkat és a vele kapcsolatos kultusz egyes dokumentumait. A feltárandó anyagot a következő forrásmunkák alapján jelöltük ki: Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok A-Z. Bp. 1972-2001.; Madár Lajos: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Bp. 1978-1998.; Magyar könyvészet 1921-1944. További alapot jelentett a gyűjtéshez: Gyüre Lajos: A Kassai Napló.; A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 7. köt. 1905-1945. Bp. 1989.; Albert Tezla: Hungarian Authors; Demeter Tibor: Bibliographia Hungarica 1960-1979.; Az 1932-1944 közötti évek irodalomtörténeti munkássága (Összeáll. Kozocsa Sándor); A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1950-1965. (Összeáll. Kozocsa Sándor); A magyar irodalom- és irodalomtudomány bibliográfiája 1966— 1970, 1971-1975. (Szerk Pajkossy György); A magyar irodalom- és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-1990 éves kötetekben, több szerkesztő gondozásában. Works of Sándor Márai published in different language című bibliográfia a Hírünk A Világban 1953. évfolyamában. Mindezek mellett nélkülözhetetlen segítséget jelentett a Petőfi Irodalmi Múzeumban található bibliográfiai gyűjtés kézirata, melyben 250, 20. századi magyar író műveinek és a róluk szóló irodalomnak a regisztrálása található. Az átnézett lapok időintervalluma az általunk látott számokra vonatkozik, mivel soknak nincs hozzáférhető teljes évfolyama (pl. Kassai Napló). Ezen kívül még a Márai-írások közlése szempontjából esetlegesen szóba jöhető lapokba is beletekintettünk, így találtunk rá például a pozsonyi Új Hírek című napilapban található cikkekre. Sajnos egyáltalán nem jutottunk hozzá a húszas évek franciaországi sajtójához, mely sejtésünk szerint még sok meglepetést tartogat. Hiába nyilatkozott így Márai 1988-ban Furkó Zoltánnak: A Prager Tagblattnak, egy német nyelvű prágai újságnak is dolgoztam és az említett Frankfurter Zeitungnak. Tulajdonképpen akkor máshová nem is dolgoztam... Ez a „tulajdonképpen” az igazi probléma egy bibliográfus számára: valójában ugyanis máshol is megjelentek írásai... Felmerül a levelezés, a hanglemezek, kazetták és az ikonográfia kérdése is, mint az életmű számbavételi körébe tartozó dokumentumtípusok. Valamennyit önálló műfajnak tekintettük, ennek megfelelően feltárásukra a diszkográfia, ikonográfia stb. hivatott. Mindezzel együtt az 9
