Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Hatvány Lajos és Németh László. Hatvány Lajos levelei margójára
személyes érintkezésünk új szakaszát: „Ugyanakkor sem én, sem közös ismerőseink nem tudták, de tán ő maga sem, hogy gyűlöl-e vagy szeret.” „Petőfi-könyvének az ügye hozott először közelebb - folytatja Németh az emlékezést. — Ez a nagy emlékgyűjtemény szerencsésen egyesítette két legjellemzőbb sajátosságát ennek az eleven szellemnek, amely mindig a legnagyobbak, vagy épp a »zsenik« közeiét kereste, s ugyanakkor egy régész vagy humanista mohóságával gyűjtötte az anekdotát s részleteket. Régi meggyőződésem, hogy az irodalomtörténetnek, de még az íróismeretnek is ilyenféle gyűjteményekre kellene támaszkodni, ez az első teendő minden nagy lezárult élet esetében, s mint drámaíró is, örömmel hallottam, hogy Petőfiről van ilyen gyűjtemény. Betegségem első napjaiban, amely maga is valami helyzeti rokonságot teremtett köztünk, el is küldte a megfelelő fejezetet, amely nélkül a Petőfi Mefberényben el nem készülhetett volna.” Valóban, Németh László Hatvány Lajoshoz írott első, 1954. júniusára datálható levélben már a dráma elkészüléséről számol be: „Ugyanezzel a postával küldöm el a Petőfi Mevfberény-ben [sic!] — Mészöly Dezső dramaturgnak. Ha a Te gyűjteményed megfelelő füzetét meg nem kapom, sosem tudom ezt a darabot így megírni. [...] Egy ideig gondolkoztam — hogy tudtad megállni, hogy egy Petőfi-életrajzot ne írj —, de aztán rájöttem, hogy már megírtad ebben.” Felszólítja barátját [!], hogy ugyanezt a recepciós munkát végezze el Adyval is — erre azonban Hatvány betegsége miatt már nem kerülhetett sor. (Mészöly Dezső — szíves közlése szerint — dramaturgként nem dolgozott a Petőfi Mefiberényben érdekében: ellenben véleményére Németh László oly sokat adott, hogy a felszabadulás után írt drámáit mind elküldte, első olvasásra). A Petőfi Meyőberénybent 1954. július 29-én mutatta be a Kossuth-rádió. Németh László Hatvány Lajos segítségét a rádióújságban is nyugtázta.32 A rádióbemutatónál nagyobb — negatív — visszhangot kapott Németh darabja, miután a Népművelés 1954/10—11. száma közölte azt. Bóka László és Horváth Márton támadta a Szabad Népben. (1954. dec. 19. és 1955. jan. 1.) Hatvány is ekkor olvasta el a drámát s azon melegében levelet írt Németh Lászlónak, 1955. január 12-én: „kezdem az ellenfeleiddel, akik iránt már akkor is bizalmadan voltam, amikor a színművedet még nem olvastam. Mert azt hiszem, hogy az író akkor felel meg leginkább szociális és hazafias kötelességének, ha igaz emberábrázolásra s annak kényszerítő erejű elfogadására törekszik. Márpedig te ennek a két művészi feladatnak megfelelsz.” Hatvány ezután elemzi a drámát és levelét — az üdvözlet előtt — így zárja: „Jól esett, hogy analista könyvem a te szintétíkus művedben adhatta a sugalló hivatásának első próbáját.” [Kiemelés: T. J.] 1955—1957 között végre kiadták Hatvány Lajos így élt Petőfidét. Hatvány az utolsó kötetben kissé módosítva megismétli előbbi mondatát: „Hálás vagyok Németh Lászlónak, hogy ennek a könyvnek »anyaga« és »kommentárja« épp az ő Petőfin-ihletett ihletett dramolettjében tölthette be először azt a sugalló hivatást, melyre szántam.”33 Az időrendi sorrend elkerülhetetlen megbontása után vessünk egy pillantást Németh László 1955. január 16-án kelt válaszlevelére is: „Köszönöm, hogy sok gondod, betegséged közben levélben is foglalkoztál annyi aránytalan indulatot felkavart kis egyfel- vonásosommal. Engem megnyugtat, hogy Te, aki oly nagy munkát fordítottál Petőfi éle32 Németh László: Jegyietek a Petőfi Meyőberénjben c. rádiójátékhoz. Magyar Rádió, 1954. júl. 26.-aug. 1. 4.1. 33 Hatvány Lajos: i. m. V. köt. Bp., 1957. 401.1. Vö. Cs. Varga István: Petőfin ihletett dramolett. A^ig) élt Petőfi és a Petőfi Meyőberénjben kapcsolatáról. Napjaink, 1981/3.SZ. 19-21.1.
