Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Ady és Rippl-Rónai

ahol ovális kivágásban láthatjuk a költő arcát. A kép bal felső sarkában BANDI-felirat, az alig kivehető szignó a jobb alsó sarokban. Az eredeti rajz lappang vagy elveszett. Az Ady Almanachban Rippl-Rónaitól további két Ady-ábrázolást is találunk. Az első, a már említett Ady Bandit mikor megválasztották a Vörösmarty Akadémia elnökének feliratú, 1918 novemberében készült szénrajz. A kép bal felén elhelyezkedő, néhány vonással odavetett rajz a fáradt, meggyötört arcú, tágra nyílt szemű költőt ábrázolja, a vízfestékkel alapozott jobb oldalon olvasható a felirat és az aláírás: Rónai. E rajz — bizonyára későbbi — kidolgozottabb változatát is közli a könyvecske. Ady Endre hasonló tartású fején itt a szemek lehunyva vagy mélyen lefelé nézve láthatók. A kép jobb felén stilizált ablakkeret (vagy könyvcímlap-terv). A kép felirata középen, fent: Ady, egy sorral lejjebb olvashatadan szó, majd: Bandi. Lehet, hogy egyéb szöveg is volt a képen, ezt azonban a vízfestékkel rajzolt ablakkeret (?) elfedi. Sajnos, e rajzokat is csak fényképről ismerjük.

Körülbelül ennyi, amit Rippl-Rónai Ady-ábrázolásairól elmondhatunk. Többek szerint két pasztellrajzot is készítetett Rippl-Rónai a költőről.96 Biztos nyoma csak egynek van: az Ernst Múzeumban rendezett 1917-es Rippl-Rónai kiállítás katalógusa szerint a hetedik teremben a pasztellfejek-sorozatból a 201. kép ábrázolta Ady Endrét. A kép eladói ára 3000 korona volt97 Egy 1940-ből származó adat szerint az 1916 körül készült kép mérete 430 x 530 mm, s műkereskedői forgalomban van.98 99 A kép azóta lappang vagy megsemmisült.

Ismerjük viszont az 1917-es katalógusban 81-es számmal jelölt pasztellképet, melynek címe: Ady Endre felesége. A 430 x 530 mm-es színes pasztell a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona. A kép bal felső sarkában aláírás és évszám: Rónai 1915." Valószínűleg ugyanekkor készült Rippl-Rónai egyetlen pasztellképe Ady Endréről.

VIII.

Rippl-Rónai megőrizte az Ady halálával és temetésével kapcsolatos fontosabb újságcikkeket100 s maga is elbúcsúzott nagy barátjától a Nyugat Ady-emlékszámában. Az 1919. febr. 16.—március 1-jei kettős számban megjelent írás címe: Levél a mennyországba — Ady Endrének. Szövege a következő:

„Édes Bandikám!

Úgy szeretnék én is írni tudni, mert érzem, hogy akkor én írnám a legszebbet, hogy az én kedves, legjobb barátom, Bandi, megtudja odafenn, hogy még jobban szeretem, mint ahogyan mutattam idelenn.

96 Ady Lajos szerint Rippl-Rónai 1917-ben készítette el Ady Endre portréját. (Ady Lajos: i. m. 175. 1. 17. jegyzet). Valójában ekkor — 1917 elején - került először a kiállításra a költőről minden bizonnyal 1915-ben készült pasztell. Vő. Ady Lajosné: i. m. 362. 1. Genthon István szerint Rippl-Rónai „1915-ben s 1917-ben meg is örökítette a költőt és Csinszkát, a feleségét”. (Genthon István: Rippl-RPnai József. Bp. 1958. Képző- művészeti Alap K. 30.1.) Genthon adatait átvették a későbbi kutatók.

97 Rippl-RJnai József újabb rajzai és festményei. (Az Emst-Múzeum kiállításai XXV.) Bp., 1917. 23. 1. Uo. Csinszka képéről 1. a 17. lapon)

98 Pewny Denise: Rippl-Rónai József (1861-1927). Bp., 1940. 131. 1. Szerinte a kép 1916 körüli.

99 PIM 72. 50.1.; Pewny Denise: i. m. 129.1. A kép 1940-ben Fenyő Miksa tulajdona volt.

100 Ezek: Barta Lajos: Ady Endre. Világ 1919. jan. 23. 24. sz. 1.1.; Nagy Andor: Ady Endre meghalt. Uo. 5.1.: Ady Endre temetése. Uo. 1919. jan. 29. 25.sz. 6. 1.; .Ady Endre temetése. Népszava, 1919. jan 30. 26. sz. 5. 1.; Ady Endre temetése. A Nap, 1919. jan. 30. 26. sz. 3. 1.; Ady Endre. Móricz Zsigmond gyászbeszéde a Nemzeti Múzeumban. Pesti Hírlap, 1919. jan. 30. 25. sz. 2.1.-29-