Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Ady és Rippl-Rónai

hozzá, hogy haza megírhassam: ez a magyar piktor, akinek lépcsőfalra dugták a képét, vagy a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb.

így voltam vele sokáig, amíg egyszer Kaposvárott felolvasást nem tartottam, s Jóska a nyakamba nem borult, s másnap ebédre meg nem hívott. Bocsásson meg Bródy Sándor bátyám, de Rippl-Rónai Jóska - szebb, magyarul szebb, férfiasabb még nálánál is. Ebéd előtt este kellett kimennünk a hegyi villába, s Rippl-Rónai Jóska — rossz házigazda — elkésett. Egész Kaposvárt fölkutatta, hogy abszintet szerezzen a vendégének, aki Párisban nyolc-kilenc évig járt. Kapott is egy fél üveg ilyen méreg-italt, s ő, aki ezt szintén nem issza, elbámult, hogy én is csak Züahon és Debrecenben élveztem ilyesmit. Párisban talán, én abszint-költő aligha ittam három poharat, inkább Pesten. Másnap ismertem meg szépen és jól Rippl-Rónai nagyszerű asszonyát, Lazarine-t s kis fogadott leányát, Anellát, aki már nagy leány lehet azóta, s a szemei pedig szebbek.

Ez az öreg szép fiú bizonyosan zseni, nagyon nagy ember s felséges életű. Még dekoráló hajlandósága is amellett szól, hogy szépíteni kívánja a világot, amelyre ez ráfér.

Nem akarta, de az egész világ ismeri, s elismeri minden valaki a világon. Hogy ilyen embert s éppen drága Franciaországunkban összeverdesett a háború? — : sors. Bár úgy tudnék hinni és produkálni: élni, mint ez a majdnem svihákosan gyönyörű, de mindenesetre legelőkelőbb férfiú.”61

A kézirat története eléggé kalandos. Nem tudjuk, ki kérte fel Adyt az előszó megírására, egyáltalán: hogyan terjedt el az Ady-féle előszó híre. Maga a költő is zavarban volt. Egyik Bölöninek írt levele utószavában olvassuk: „P. S. Tudass sürgős levélben arról is, hogy miért hirdeti a Rippl-Rónai katalógus az én előszavamat? Engem Jóska nem szólított föl máig. Nem értem.”62

Ady Endre azonban a kért (?) előszót mégis megírta, és elküldte Rippl-Rónai Józsefnek. A kézirat, úgy látszik, későn érkezett, már a nyomdában volt a katalógus, melyben A művés% intemáltatásdnak történetét Paris Anella, Rippl-Rónai nevelt leánya mondja el.63 Rippl-Rónai ezért a következő levelet írja Adynak Csúcsára:

„Budapest, 1915. szept. 18.

Kedves Bandikám! Nagyrabecsülésedet nagy dolognak tartom, de nagyon szép is amit rólunk elmondtál tartalmas, igazán szépen átérzett soraidban. Kár, még pedig igen nagy kár, hogy valamivel előbb nem jött — elkésett. Felkértem azonban Bölöni Gyurkát — utólagos beleegyezéseddel — hogy valahol — talán a Világban adja ki. Az ilyen ritkán használt szavakat — gyönyörű gondolatát egy szép és nagy léleknek, mindenkinek ismerni kell. Meleg üdvözlettel Jóskád

Bpest, 1915-sept. [!] 18.

61 Ady Endre cikkének ceruzával írt öt lapnyi — elveszettnek hitt — kéziratát a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában találtuk meg, ahol Bökönyi Sándorné készségesen segítette kutatásainkat. Segítségét ezúton is köszönjük. Kézirat. MNG-A 9297/57. Vö. Rippl-Rónai háborús kiállítása. Világ, 1915. szept. 19. 261. sz. 14-15. 1.; Ady Rippl-Rónatról. Somogyi Hírlap, 1915. szept. 22. 216. sz. 3. 1. A kéziratot Rippl-Rónai megőrizte, és később egy interjú során kiadatlan írásként emlegette. L. Dénes Zsófia: Rippl-Rónai József... Ady és Bródy a kitüntetett Rippt-Rúnai emlékei köpött. A Reggel, 1926. aug. 2. 12.1. A cikk kivágatát 1. PIM V. 2796.

62 Ady Endre levele Bölöni Györgyhöz. Kézirat. PIM. A 125. A dátum nélküli sorokat az Ady Endre válogatott levelei (Bp., 1956. Szépirodalmi K. 524. 1.) tévesen 1915 októberére datálja, de az utóiratból kiderül, hogy a levelet szeptember közepén írta a költő.

63 Rippl-Rónai Józsefháborúsfestményeinek és rajkainak kiállítása. (Az Emst-múzeum kiállításai XVII.) Bp., 1915.1-26.1.-23-