Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Magvető. Móricz Zsigmond kiadatlan könyvéről
A Magvető Móricig Zsigmond kiadatlan könyvéről M óricz Zsigmond 1940 könyvnapjára Magvető címmel összeállította „a magyar irodalom élő könyvé”-t; az ő irodalomszemléletét tükröző antológiát. „Ez lesz a magyar irodalom kis bibliája. Mind olyan irodalmi remek lesz benne, ami ma is aktuális. A magyar irodalomnak főleg szociális jellege domborodik ki” — írta lelkesen a könyv beharangozásában folyóiratában, a Kelet Népében. Kiadóként is a Kelet Népét tüntette fel. Móricz Zsigmond antológiája valóban a népi írók és elődeik legjellemzőbb műveinek gyűjteménye lett, Anonymustól Illyés Gyuláig; nem véletlen, hogy terjesztését örömmel vállalták a Bo- lyai-kollégis ták. Az antológiát Móricz Zsigmond egy kiadványsorozat nyitányának szánta. A Kelet Népe kiadásában megjelenő sorozat címe is Magvető lett volna, és az író, saját munkáin kívül a régi magyar irodalom azon jeleseinek munkáit is ki akarta adni, akiket a népi gondolat őseinek tekintett (Kemény Zsigmond, Vas Gereben, Tolnai Lajos és társaik). A terv így, anyagi okok miatt nem valósult meg, de Móricz Zsigmond irodalmi retussal a mai olvasó számára élvezetessé és kedvessé írta át Kemény Zsigmond és Tolnai Lajos néhány regényét. Ezeket az Athenaeum adta ki, mint a Ro\sa Sándort is, amelyet szintén a Kelet Népe kiadásában kívánt megjelentetni. Móricz Zsigmond élete utolsó éveiben látszólag a Kelet Népe el- vagy átadásán fáradozott, közben azonban hűséges, lelkes és hozzáértő munkatársává nevelte fogadott leányát, Móricz Erzsikét. 1941 őszétől ő a Kelet Népe kiadóhivatalának a vezetője, aki a lap gondozásának és terjesztésének terhét levette a mind többet betegeskedő író válláról. Ott látjuk őt 1942 augusztusában a Nemzeti Vásáron a Kelet Népe könyvsátrában, Móricz mellett, amint a Magvető második kiadását árusítja. Móricznak már három hete se volt hátra munkás életéből. Min dolgozott élete utolsó napjaiban Móricz Zsigmond? Tudjuk, hogy monstre riportot írt a spiritisztákról, elbúcsúztatta a korán elhunyt költőt, Sümegi Tóth Tivadart, Antal Istvánnal tárgyalt az Athenaeummal kötött előnytelen szerződése módosításáról és adósságai szanálásáról. Azt azonban csak most tudtam meg, a Móricz Zsigmond, a Kelet Népe szerkesztője levelezéskötet sajtó alá rendezésekor és jegyzetelésekor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy Móricz Zsigmondnak mindmáig krúdában áll egy élete utolsó hónapjában írt kötete, A Magvető című irodalmi tanulmány. A 64 oldalas füzet címlapja és a kolofon gépirat. Utóbbi így hangzik: „Az író minden jogát fenntartja. Kiadó a Kelet Népe könyvterjesztő és könyvkiadó vállalat. Budapest. Nyomda: Pesti Lloyd rt. nyomdája. Igazgató: if). Kertész Árpád. 1942. aug. 14. Pld. 3000.” (Tehát: Kelet Népe könyvterjesztő és könyvkiadó vállalat! A Kelet Népe című folyóirat ugyan Móricz halálával megszűnt és minden feltámasztását célzó kísérlet megbukott, Móricz Erzsiké azonban a Baross utcában előbb a könyvterjesztést valósította meg a Móricz Zsigmond könyvesboltban, a háború után pedig megalapította a Móricz Zsigmond könyvkiadót.) Móricz Zsigmond posztumusz irodalmi tanulmánya, melyet ceruzával korrigált, a 3. és 18. oldal között tíz részre osztott összefoglaló jellegű mű. Az egyes részek címe a következő:-246-
