Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

ugyana2 a mohó roham a tudás és a kifejezés útján.” Móricz tárgyilagos megfigyelése a paraszti származású írók jelentkezését üdvözli. Közéjük tartozott a felvidéki földművesíró, Sellyéi József is. Az ő élete valóban Veres Péterére rímel. Ezt még Móricz ellenlábasa (a Nyugat-szerkesztés idején), Gaál Gábor is elismerte,97 Jócsik Lajos pedig a korán elhunyt írót így búcsúztatta: „Veres Péter-i jelenség volt.”98

Sellyéi (Miskovics) József 1909. január 1-jén született Vágsellyén, és ugyanott halt meg tüdőbajban 1941. március 3-án.99 Kisparaszt, bár Veres Péternél tehetősebb. Első írása 1927-ben jelenik meg egy komáromi földműveslapban. A sarlósok nemzedéktársa; maga is végigjárta útjukat az etnográfiaitól a jelző nélküli szocializmusig. Ugyanazokban a folyóiratokban publikálnak: Új Spó (Pozsony), Korunk (Kolozsvár), Munka, Szabad Spó, Kelet Népe... A sarlósok ismertetik meg Sellyéit Kassák Lajossal, aki a Munkaban két elbeszélését közölte: Ketten a% árpafóldön (1935. szeptember) és Katákon át vethet a% út. Ez a Munka utolsó, 1939. júliusi számában jelent meg. 1939. július 30-án a Szabad S%ó hírül adja, hogy Sellyéi József csadakozott a Nemzeti Parasztpárthoz. Augusztusban a pártvezetőségbe is beválasztják. (Korábban, a Felvidék egy részének visszacsatolása előtt Milan Hodza agrárpártjának, a Republikánus Földműves- és Kisgazdapárt magyar tagozatának is tagja volt; a párt magyar vezetői azonban kissé úgy bántak vele, mint Veres Péterrel a szociáldemokraták: állást nem szereztek neki, de lehetővé tették írásai megjelenését.)

Sellyéi József költőként kezdte, de korán felismerte epikus adottságait. Egyik elbeszélése Móricz Zsigmond Nyugatjában is megjelent. Erre az írásra — Szántani mentünk,

1930. április 16. — felfigyelt a Móricz által íróvá avatott Szabó Pál,100 101 s amikor maga is folyóiratot szerkeszthetett — a Kelet Népét —, mi sem természetesebb, mint hogy a hasonló indíttatású pályatársát megnyerte lapja munkatársának. Móricz Zsigmond, aki Szabó Páltól átvette a Kelet Népét, mintegy örökölte a lap munkatársait, köztük Sellyéi Józsefet. („Örökölhette” volna Kassák Lajostól is — aminthogy Szó Gyula, akinek 1935 és 1938 között öt elbeszélése jelent meg a Munkaban, Kassák Lajosra hivatkozva nyert bebocsátást a Kelet Népébe...)m

Ehhez a fiatal kora ellenére változatos pályát végigjárt íróhoz, akit a szocialista és a népi irodalom egyaránt magáénak vallhatott, látogatott el Kassák 1940 júliusában. Kassákot egyik pesti útja alkalmával hívta meg Sellyéi József horgászni a Vágban. Nem egyedül érkezett. Magával hozta gépírónőjét, Kárpáti Klárát, későbbi második feleségét. Ismeretségük, kezdődő szerelmük - Kassák Lajosné szíves közlése szerint — Vágón teljesedett be. Úgy emlékszik, hogy a sellyei parasztok komoran, előítéletekből nem mentesen szemlélték a meglett férfi és a fiatal lány kapcsolatát. Sellyei József és édesanyja emberségesen, szeretettel fogadták őket. Sellyei, mint a többi paraszt, bő gatyában járt a mezőre. Kassákné emlékezik egy tőle hallott történetre is: Egy parasztfiúhoz hozzákényszerítettek egy nemszeretem gazdag lányt. Esküvő után az ifjú férj nem tudta ádépni a szülői ház küszöbét, megbénult a lába.

97 Gaál Gábor - Veres Péternek. Cluj-Kolozsvár, 1932. április 27. In: Gaál Gábor: Levetek (1921-1945). Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Sugár Erzsébet. Bukarest, 1975. 166.1.

98 Jócsik Lajos: Sellyei József. Kelet Népe, 1941. április 1. 9.1.

99 Életrajzát 1. Csanda Sándor Sellyei Józsefről írt tanulmánya - In: Sellyei József: Nádas bátyik. Válogatta, bevezette: Csanda Sándor. Bratislava, 1956. 7—38. 1.; lásd még Csanda Sándor: Valóság és illúzió. Bratislava, 1962. 205-246. — és saját gyűjtésünk alapján ismertetjük.

i°o Mórica Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Levelek. 195. 1.

101 Szó Gyula — Móricz Zsigmondnak. Mosonszentmiklós, 1940. június 20. PIM M. 100/1981/1.-239-