Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

tolsztojanÍ2musát ismertté vált fajelméletéig sodorták. [...] Veres Pétert a »népiesség« áramlata dobta felszínre, s neki, az állítólagos szocialistának, nem volt ereje annak haladásellenes célkitűzéseivel szembeszállni.”54

Gró Lajos írása akár az urbánusok folyóiratában, a S%ép Leóban is megjelenhetett volna, aminthogy a Spép S\ó kritikusa, Zugligeti-Pintér József Zajvédelem és humanizmus címmel-intézett hasonló vádakkal teli nyílt levelet Veres Péterhez.55 Az irreális és igazságtalan vádakat Veres Péter a kommunista Gondolatban utasította vissza {Zugligeti-Pintér József és más humanisták címértJ.56 A Gondolat korábban részleteket közölt a Számadásból}1

Az olvasó tán sokallja e látszólagos kitérőt, azonban enélkül nehezen érthetnénk meg Kassák Lajos Móricz Zsigmondnak címzett ódzkodását a falukutató íróktól és különösen Veres Pétertől, kivel a Kelet Népeben vitázik majd a munkásirodalomról.

Szellemi honvédelem

Tudjuk, hogy Móricz Zsigmond nem osztotta Kassák Lajos nézeteit a falukutatókat illetően, ez azonban nem volt akadálya, hogy a fenyegető fasizmus — konkrétan: a német térhódítás — elleni irodalmi akciókban együtt szerepeljenek.

Először a Szép Szó tartotta pajzsul a magyar múltat a fenyegető jelen ellen. A Fejtő Ferenc által szerkesztett Mai magyarok régi magyarokról című antológiájuk — a Szép Szp 1936. június száma — külön kötetben is megjelent. Móricz Zsigmond Bethlen Gábor háromszor tizenhat esztendőt — jól elhatárolható periódusokat — kitevő életútját írta meg, tetralógiának tervezett regénye, az Erdély elmaradt negyedik kötetének vázlatát is megadva.58 Kassák Lajos Petőfiben a forradalmi költőt mutatta be, aki szerinte nem volt társadalmi forradalmár a szó marxi értelmében, ez azonban jelentőségét nem csökkenti.59 A további tanulmányok Árpádtól Kemény Zsigmondig tekintik át múltunk példaképeit, az összegezést pedig József Attila végzi el A Dunánál című költeményével, életműve egyik legkiér- leltebb alkotásával. Sokat elárul a -tanulmányírók névsora is. Babits Mihály ekkor már rég túl van a Tárgyi kritikai tanulmány okozta megbántottságon, és Ignotus Hugó — aki a harmincas évek közepétől gyakran megtoldja írói nevét keresztnevével, hogy fiától megkülönböztesse magát — együtt szerepel Móriczcal és Babitscsal, akikre az Osvát halála utáni szerkesztőváltozás miatt jogosan neheztelt.

1939 decemberében elkészült Szabó Zoltán szerkesztésében a Szellemi Honvédelem

1940-es Naptára, mellyel — tudomásunk szerint — érdemben még nem foglalkozott az irodalomtörténetírás; a Magyar Nemzet hasábjain kibontakozó mozgalomról viszont több tanulmányt is ismerünk.60 „Az időpont, melyben ez a naptár megjelenik — olvassuk a be54 Gró Lajos: Könyvekről Veres Péter. Számadás. Munka, 1937. október. 1806-1808.

55 Zugligeti-Pintér József: Fajvédelem és humanizmus. Őszinte levél Veres Péterhez Szép Szó, 1937. szeptember 169-171.1.

56 Gondolat, 1937. szeptember-október. 337—339. 1. Vö. Zugligeti-Pintér József Fajvédelem és humanizmus. Válasz Veres Péternek. Szép Szó, 1937. november. 366—368. 1.

57 L. Gondolat, 1936. március. 87-89.1.; június, 245—252. 1. és szeptember, 359—365. 1.

58 Móricz Zsigmond: Bethlen Gábor. In: Mai magyarok régi magyarokról. Összeállította: Fejtő Ferenc. Bp., 1936. 70-85.1.

59 Kassák Lajos: Petőfi. 155-173.1.

60 Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme” és az antifasiszta függetlenségi mozgalom (1938-1939). Századok, 1970. 1. 97—101. 1.; Vásárhelyi Miklós: A Magyar Nemzet 1938-1944. In: Kendéné Palágyi Erzsébet: Magyar Nemzet (1938-1939) Repertórium. Bp., 1980. VII.; Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. New York, 1983. 329—331. 1. (A 331. lapon röviden ismerteti a Szellemi Honvédelem Naptárát is. T. J.) Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon (1939-1944). Bp., 1983. 36-37.1.-231 -