Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Utószó. Egy levelezéskötet tanulságai

levél, s meglátja a japán költészet bűbája mélyén a rettenetes gazdasági nyomorba süllyesztett népet, s ha a montenegrói népballadákat venné szemügyre, megtalálná ott a Hegedűs Lóránt kecskéjét és faji jellegét.” (Nyugat 1931. márc. 1. 285.1.)

Móricz Zsigmond később, a Kelet Népe általa szerkesztett évfolyamaiban huszonhat írást közölt Veres Pétertől, de már előbb is kiállt mellette — Németh Lászlóval szemben!33 Az utat azonban — az Athenaeum és a Nyugat körül — Veres Péternek valóban nem kellett végigjárnia.

„...atpţfln lön a% IGE”

Móricz Zsigmond 1933. február 7-én mondott le Nyugat-részvényeiről Babits Mihály javára. Ez a lépés nem okozott azonnali törést életvitelében. Folytatta a Magyarországban megkezdett cikksorozatát, és fokozott aktivitással kapcsolódott be az IGE vezetésébe, melynek társelnöke volt. 1932 szeptemberében meg sem jelent a Balatoni íróhéten, 1933. június 10-én viszont ő nyitotta meg a Lillafüredi (második) íróhetet, amely Pakots József váratlan halála miatt félbeszakadt. Móricz Zsigmond a csonka íróhetet ősszel Tokajban szerette volna folytatni-befejezni, de Kodolányi Jánossal, az IGE titkárával való — hamarosan nyílt szakításhoz vezető — nézeteltérése miatt ez a terv nem valósulhatott meg. A nagy író lemondott elnöki tisztségéről, és a továbbiakban az Irodalmi Tanács (gyakorlatilag tiszteletbeli) elnökeként vett részt az IGE munkájában.

Miután az írók Gazdasági Egyesülete nem bizonyult alkalmas területnek a Nyugat pótlására, Móricz Zsigmond visszavonult a remekművekbe, hogy pályája utolsó szakaszában, 1939 decembere és 1942 szeptembere között a Kelet Népe főszerkesztőjeként folytassa és teljesítse be a Nyugatnál megkezdett munkáját.

Mórict^Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Nevelek. Bp. 1984. PIM, 463—474.

33 Líhet-e aparasztból írót Magyarország, 1934. márc. 30.-195-