Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila

1932 decemberében Illyés Gyula és József Attila egyszerre jelenik meg a Korunk ban (Hősökről beszélek, illetve Invokáció), ahol is „Illyés a zsellérek-parasztok, József Attila a munkások küldöttjeként szólal meg.”6 Szigeti korábban a Fiatal Költők Előadóestjén elhangzott versekre épülő, Babits által szerkesztett Új Anthológiátz hivatkozik, melynek bevezetőjében Babits meghirdeti az új nemzedék „puritán és tárgyias” líráját, új népiességnek nevezve azt. Babits példája a Három öreg című Illyés-vers. Nagyon fontos, hogy a Három öreget, sőt a Nehézföld néhány darabját is Lengyel András A Dunánál egyik vers előzményeként, allúziójaként interpretálja.7 Ha nem is allúziót, de egy-egy téma versben vagy prózában történő hasonló megközelítését többször is megfigyelhetjük a két költő életművében. Itt van mindjárt az 1930. szeptember 1-jei tüntetés, amely mindkettőjüket versre ihlette. Illyés Gyula S^ennjes sikátorok között című verse megjelent a Sarjűrén dekhen, József Attila Tömeg című költeménye pedig a Döntsd a tőkéhen. Előbbi vers a tüntetés egy epizódja — „Berohantam a kapualjba” — és a jövőnek címzett üzenet, míg a Tömeg a tüntetés plasztikus képe. Ez is felhívással zárul - magukhoz a tüntetőkhöz címezve. Nagyon hasonló eredményre jutnak Mécs László költészetét vizsgálva.8 Ugyanez a helyzet, amikor a fasizmus németországi győzelmével és a szocialista eszme ezutáni lehetőségeivel néznek szembe.9

A két költő fontos működési, mondhatnánk közéleti terepe 1928 és 1933 között a Bartha Miklós Társaság. Mindketten 1928 őszén kezdenek el járni a Társaság üléseire és előadóestjeire. József Attila itt talál új barátokat Vágó Márta „elragadása” után. És Illyés? Egy 1935-ös vallomását idézzük: „Egy célom volt mindig. A zsellérség és a cselédség sorsán javítani. E célból mindenkivel társulok. Különböző mozgalmak közeledtek e kérdés felé, én valamennyit támogattam, a szocialistákat éppúgy, mint az ifjúsági egyesületeket.”10 Mivel a Bartha Miklós Társaság előadásain és röpirataiban már 1928 tavaszától megtalálható a Ki a faluba programja, célja megvalósítását itt is remélhette. Illyés Gyula

1928. október 17-én részt vett a BMT egyik ülésén, ahol háborúellenes propagandát határoztak el. József Attila ugyanekkor cikket írt a Bartha Miklós Társaság októberi Értesítőiétől a S^d^adunkba. A BMT Falubizottsága novemberben vitaest-sorozatot tartott a parasztkérdésről. Ezen József Attila bizonyára részt vett, hisz erre épült (volna) Az európai parasztpártok és a magfar országos parasztpárt című előadása a Dénes István vezette Magyar- országi Földműves és Munkáspárt 1929. március 24-i kongresszusán, melyet a hatóságok betiltottak. Mindketten szerepeltek viszont 1929. február 27-én a BMT Magyar Föld-e síjén a Vigadóban. A Magyar Föld-est folytatásaként megjelent Új Magyar Föld című röpirat első számában közli József Attila Istenem és Megfáradt ember, valamint Illyés Gyula Szegénylegény és Szomorú béres című költeményeit.11 A második számban olvashatjuk Illyés Gyula A Tiszánál című versét, József Attila pedig előbb bírálatot ír a röpiratról, majd védelmébe veszi azt és a Társaság működését a konzervatív körök támadásával szemben.12

6 Szigligeti Lajos Sándor: „Ők híven kihallják...” 1928 és/ vagy 1932 Illyés Gyula és József Attila költői magatartásformájában. Tiszatáj, 1991/7. sz.

7 Illyés, JózsefAttila és A Dunánál. Üzenet, 1980/7—8.sz.

8 József Attila: MécsLássjó költészete. A Toll, 1931. febr. 25.; Illyés Gyula: Katolikus költészet. Nyugat, 1933. ápr. 1.

9 József Attila: Az egységfront körül. Új Harcos, 1933. máj.; A szocializmus bölcseleté. Szocializmus, 1934. nov.; Illyés Gyula: Szpciálizmus szpciáüsták nélkül. A Toll, 1933. szept. 23.

10 Naplójegyzetek, 1935. jan. 30.

11 1929. júl.-szept.

12 Új Magyar Föld és - néptelen szavak. Előőrs, 1929. dec. 21.; Magyar Mű és Tabanc Szemle. Új Magyar Föld, 1930.

jan.-márc.-178-