Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Egy Buday György-dedikációról
Egy Buday György-dedikációról A dedikáció így hangzik: „Judit Asszonynak (kézcsók, Téged ölel) Buday György”. Judit Asszony ez esetben Szántó Judit volt, s akinek a baráti ölelést küldte a jeles grafikus: József Attila. A kissé elmosódott - vízcsepp lehet az oka - ajánlás kitépett nyomtatványon olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A nyomtatvány felső része piros betűs: A SZEGEDI FIATALOK (MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMÁNAK) ELNÖKÉTŐL (SZEGED), Egyetemi Bölcsészeti Kar. A fejléc alatt jön a fekete betűs, ugyancsak nyomtatott szöveg: „Igen nagy nehézségek árán, de mégis sikerült megjelentetnünk ezidén is a Szegedi Kis Kalendáriumot, melynek bevétele mozgalmunk legéletbevágóbb szükségleteit fedezi. Ilyen körülmények között nagyon megtizedelődött azoknak száma, akiknek tiszteletünk, szeretetünk és ragaszkodásunk jeléül ajándékozhatjuk oda, hogy érte barátságot és érdeklődést kérjünk mozgalmunk iránt. Kérjük, fogadja el tehát szeretettel, szívesen ezen — a mai, becsületes és tiszta törekvések számára oly végzetes időben — erőnket csaknem meghaladó kis szimbólumot. Szeged, 1935 február.” A dátumból kiderül, hogy a dedikált betétlap az 1935-ös — immár hatodszor kiadott — Szegedi Kis Kalendáriumból lett kitépve, s így került Szántó Judit örökösétől a mai helyére. Nem nehéz az ajándékozás okát sem kitalálni. József Attilának 1934 decemberében jelent meg válogatott verseit tartalmazó Medvetánc című kötete. A legkorábbi dedikációk 1934. december 2-i keltezésűek. Feltehetőleg megküldte reprezentatív kiállítású és — végre! — a beérkezés sóvárgott vágyával összeállított kötetét a „szegedi fiataloknak”, így Buday Györgynek is. (A Tolnai Gábornak szóló ajánlás dátuma 1935. február 20.) Baróti Dezső és Tolnai Gábor e sorok írójának elmondták, hogy a harmincas évek kezdetétől szinte minden kiadványukat megküldték József Attilának. így ma is megtalálható a költő könyvtárában — a Petőfi Irodalmi Múzeumban — Tolnai Gábor Erdély magyar irodalmi élete című tanulmányának 1933-ban dedikált 2. kiadása; Radnóti Miklóstól pedig a Pogány köszöntő és az Újmódi pásztorok éneke 1931-es ajánlással, a járkálj csak, halálraítélt pedig 1936-os dediká- cióval. (Mindhárom könyvet József Etelka őrzi.) 1931 és 1936 közötti dátumokat emlegettünk. Korábbi adatunk is van; Buday György 1930. július 27-én Fábián Dánielnek, A Bartha Miklós Társaság ügyvezető elnökének küldött levele. A Széchényi Könyvtárban őrzött levélből kiderül, hogy Fábián néhány héttel korábban megküldte József Attilával közösen írt Ki a faluba című röpiratát. Erre válaszolt Buday — kétszer is. Az első válasz elveszett, de a második számúból idézhetünk. „Nagyon nagy érdeklődéssel olvastam levelednek azt a részét, melyben a dilettantizmus veszélyeiről írott soraimra válaszolsz. Örülök, hogy ennek kapcsán alaposabban is meg ismerhettem mozgalmatok néhány reprezentánsát [feltehetőleg József Attilát, Asztalos Miklóst és Könyves Tóth Kálmánt - T. J.], akiket azonban egyébként is figyelemmel kísértem, mivel mi általában nagy figyelemmel kísérjük minden mozdulástokat és embereteket és amikor kritikát is mondunk, csak magunk között és csak igazán komoly építő szeretettel tesszük. Ez volt az indítéka, az én múltkori levélbeli kritikámnak, melyet a Ki a faluba c. röpirat hatására írtam.”
