Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

ez nem fontos, jelentősége és lényege abban van, hogy fölhívja ifjaink figyelmét a kérdés fontosságára és megzavarja a poshadt vizeket. Attilának van egy pár kiváló aranyköpése benne. Mindegészre: célját eléri s ez a fontos s ebből a szempontból jó.

Balogh Edgár írt, hogy nyáron több csoportban mennek faluzni s egy pár szociográfiái szakintézmény vezetőinek címét kérte tőlem, valamint hogy a Főv. Könyvtárban milyen anyag áll rendelkezésre egy kérdőív összeállítására és a szociográfiái felvételekre vonatkozólag, amit rendelkezésükre bocsájthatnánk, mert össze akarnak állítani egy kérdőívet, amelynek megszerkesztésére a sarló külön bizottságot alakított. Már eleddig is több intézménnyel állnak erre vonatkozólag kapcsolatban, ahonnan értékes anyagot kaptak. Ezt csak arra vonatkozólag jegyzem meg, hogyha most Pozsonyba utazol vigyél a füzet I.ből nekik egy csomót, talán hasznát tudják venni. Propaganda szempontjából mindenesetre hatékony erő s jó szolgálatot tehet nekik is.”60

Ezután a röpirat megkezdte hatását, kritikákban is megnyilvánuló utóéletét. A vásárhelyi ismertetések után az Előőrs 1930. június 28-i száma adott hírt róla, az egyetemi ifjúságnak a falvak népének és a magyar tájak szépségének szemtől-szembe való megismerését javalló, az Egyetemi Híradóban és a Debreceni Újságban megjelent hasonló törekvések ismertetése között: a Bartha Miklós Társaság — írja a szerkesztőségi cikk — „röpiratban fejd ki ennek a hasznos megismerésnek nemzetépítő jelentőségét.”

Fábián Dánielnek július 7-én és 19-én írt leveleiben Jancsó Béla, az Erdélyi Fiatalok munkatársaként kéri a röpirat megküldését.61 Egyetértő, jóindulatú, idézetekkel bőven ellátott ismertetése az Erdélyi Fiatalok októberi számában jelent meg.

A röpiratot a szegedi Bethlen Gábor Kör is megkapta. Buday György 1930. júl. 27- én Fábiánnak írt levelében visszatér előző levelére, melyben bírálta a Ki a faluba című röpiratot. Ezt a levelet és a címzett válaszát nem találtam meg, de rekonstruálható a július 27-i Buday-levélből.

„Nagyon nagy érdeklődéssel olvastam — írja Buday — levelednek azt a részét, melyben a dilettantizmus veszélyéről írott soraimra válaszolsz. Örülök, hogy ezek kapcsán alaposabban is megismerhettem mozgalmatoknak néhány reprezentánsát, akiket azonban egyébként is figyelemmel kísértem, mivel mi általában nagy figyelemmel kísérjük minden mozdulástokat és embereteket, és amikor kritikát mondunk, csak magunk között és csak igazán komoly építő szeretettel tesszük. Ez volt az indítéka az én múltkori levélbeli kritikámnak, melyet a KI A FALUBA c. röpirat hatására írtam. Igazol engem az is, hogy Magad is rájöttél és bevallód, hogy nem lévén megfelelő szakemberetek, »azért csúszott be sok olyan, ma már általad is világosan látott tévedés, különösen az útmutatásnál«.” Buday György ezután a Bethlen Gábor Kör két éve készen álló, de pénzhiány miatt csak kéziratos útmutatóját említi, továbbá saját, sajtó alatt lévő tanulmányát, „mely a szegedi tanyák monográfiájának szempontjait gyűjti egybe és a kutatás részletes irányát szabja meg”, valamint Bálint Sándornak ugyancsak megjelenés előtt álló, főként etnográfiai gyűjtésre vonatkozó vezérfonalát...62

Időrendben haladva a következő bíráló a S%á%adunk munkatársa, Kecskeméti György. Vitacikke része a S^á^adunk vitasorozatának, mely Kodolányi János A magyar

60 OSZK Fond 71/2o/8. Vö. Balogh Edgár: A regösjárástól a sspáográfiai intézetig. Erdélyi Fiatalok (Kolozsvár), 1930. jún. 84.

61 OSZK Fond 71/14/13/14.

62 OSZK Fond 71/7/3. Vö. Tasi József: Egy Buday György-dedikárióról Új Tükör, 1980. szept. 14. 16.1.-136-