Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

magyarok organizációja”-ként határozza meg a BMT-t. Az Értesítő először az Erdélyi Helikon íróit üdvözli, visszakapcsolva névadójuk erdélyiségéhez. Ezután Sl mi irodalompolitikánk címmel közli a BMT irodalmi alosztályának irányelveit, Móricz, Ady és Szabó Dezső mellé állítva Bibó Lajost, Gulácsy Irént és Mécs Lászlót, — sajátosan megduplázva a Balogh Edgár-i magyar faji triászt. (NB. A szeptemberi Tájékozató is pozitív példaként hivatkozik a Fekete vőlegények írójának munkásságára.) A programban szerepel a szakosztály kiegészítése „olyan magyar írókkal, akik a Társaság általános irányát magukénak vallják”, számukra a Zeneakadémián vagy másutt irodalmi esteket terveznek.

Az Értesítő ezután közli a BMT negyedévi munkatervét, majd a Néhány s%ó svpáálpo- litikai bizottságunk működéséről című rész következik. Erről szól József Attila szemléje: „Az utóbbi esztendők folyamán szinte azt hittük már, hogy a magyar ifjúság teljes egészében komolytalan és reakciós...”, kezdi a prózai művei sorában egyedülálló módszerű cikket. A bevezető mondatok után ugyanis idézet idézetet követ és csak a cikk zárómondata ered ismét a költőtől.

Az idézett sorok a beszámoló pozitív kicsengésű részletei. A világháborút követő újjáépítésben a szervezett magyar munkásságra kell főleg számítanunk — így az idézet kivonata, saját szavaimmal. Elvárható a világ szervezett munkássága millióinak a támogatása, feltéve, ha elterjed róluk a hír, hogy egyenrangúak a többi társadalmi osztállyal. Erre a demokrácia ad lehetőséget. A BMT legfőbb törekvése a demokráciáért vívott küzdelem. Eddigi összejöveteleiken a demokrácia és a magyar ifjúság kapcsolódásának lehetőségeit, szocializmus és szociálpolitika, szocializmus és keresztényszocializmus, valamint a munka és tőke között fennálló ellentétek kiküszöbölését hirdető fasizmus és fordizmus voltak a vitatémák.

József Attila kommentárja: „Igen, ez már az ifjúság lelkiismerete”.4 Szabolcsi Miklós regisztrálta, hogy a beszámoló — a költő által nem idézett részeiben — „inkább a magyar fajiság alapján álló összefogást, mintsem igazi demokráciát követel”.5 Hozzátenném, hogy a költő idéző módszerét bizonyára eleve meghatározza két dolog: rokonszenve a Társaság iránt és a közlés helye.

4. Híradások aBMT-ben való 1929-es szerepléséről

Az 1928-as októberi Értesítő közli a tisztikar névsorát. Elnök: Asztalos Miklós, társelnökök: Raith Tivadar és Szász Béla, ügyvezető elnök: Fábián Dániel. Osztályvezetők: Simándi Tamás, Rados K. Béla, Szokolay Béla és Langhoffer Pál. Főtitkár: Könyves Tóth Kálmán. Utóbbi a Fővárosi Könyvtár tisztviselője, ezért az 1928. őszi, 1929. eleji szociális témájú előadásokat az ő segítségével a Fővárosi Könyvtárban tarthatják. Egyiken valószínűleg részt vett József Attila is. Közvetett bizonyíték a költő Könyves Tóth Kálmánnak

1929. február 20-án dedikált Nincsen apám se anyám című kötete. (Fábián Dániel csak 1931 márciusában kap dedikált köteteket a költőről, amikor a BMT-ből való közös kilépésük okán különösen közelállónak érezhették egymást.) A BMT-nek társasági helyisége is volt, a Vilmos császár út 33. szám alatt, Kisebbségpolitikai ankétjüket pedig a SZEFHE Deák Ferenc tér 1. szám alatti előadótermében tartották. Egy 1929. február 4-i vitaestjükről fennmaradt rendőri jelentés szerint a BMT „most már majdnem teljesen a Galilei-kör

4 József Attila: A Bariba Miklós Társaság Értesítőjéhez Századunk, 1928. nov. III. évf. 9. sz. 589.1.; JAÖM III. 11-12. 5JAÖM III, 285.1. Vő. Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny.”jotţşefAttila élete és pályája 1927-1930. Bp. 1992.115.-123-