Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Előszó. Avagy egy filológus dicsérete (Lengyel András)

ról (1994), Nagy Lászlóról (1995) és Pilinszky Jánosról (1996) szervezett tudományos tanácskozást, előadóként maga is rendre szerepet vállalva ezeken. Saját kutatásai mellett arra is maradt ereje és kedve, hogy az így összeálló kötetek kiadásához pénzt szerezzen, ezzel is elősegítve és megkönnyítve a szakmai érdekek érvényesülését.

4.

Sajnos, tervei megvalósításához kevés időt kapott a sorstól. Alig hatvanévesen, 1999 őszén meghalt. Halála, mely egy tengerparti nyaralásból hazatérve váradanul, de - sajnos nem előzmények nélkül — következett be, egy ereje teljében lévő kutatót hallgattatott el. Simon Andorról tervezett kismonográfiájának anyaggyűjtése mutatja, még ekkor is olyan energiákat vetett be ennek az elfelejtett kismesternek, az elsüllyedt magyar avantgarde költészet érdemes alakjának a bemutatására, amilyeneket mai, gyors sikerre törekvő viszonyaink közepette sokszor a legnagyobbak sem kapnak meg. Ha elkészült volna ez a kismonográfia, meggyőződésem, a Simon-életmű- és pálya olyan rétegei is megfigyelhetők lettek volna benne, amelyek a magyar avantgarde igazi tanulmányozását végre lehetővé tették volna. Ezt — úgy ahogy Tasi József meg tudta volna csinálni — alighanem már senki nem fogja egyhamar véghezvinni. A rá jellemző filológusi erudíció ma hiánycikk.

Bizonyos immár, újabb József Attila-tanulmányokat sem fog már írni. A filológus azonban, ha fizikai értelemben meg is halt, a föltárt anyag révén valamiképpen „továbbél”. Adatai, mint minden valódi teljesítmény, bár személye lassan elfelejtődik, beépülnek az ismeretek nagy rendszerébe, s így értelmet nyernek.

Hogy ez a beépülés minél jobban és minél könnyebben megtörténhessék, készült el ez a könyv, kiegészítve a megjelent Tasi-könyvek gazdag anyagát, s fölvillantva az életmű olyan színeit is, amelyek az eddigi kötetekből nem láthatók.

Lengyel András-8-