Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Kardos Lászlóval

Véber László nevű abbamaradt tanárjelölt, aki újságíró volt, s az újságírásban különös eleganciát képviselt, és haladó szellemű volt. Benne volt egy Flotter Ferenc nevű mérnök, aki művelt ember volt, o csinálta voltaképpen ezt a társaságot. Ez katolikus férfi volt, de azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy mindig ilyen haladó szellemű vagy éppen baloldali vagy éppen a kommunizmustól egy kicsit megpörkölt írókkal és művészekkel kereste a kapcsolatot. A Szociáldemokrata Pártnak is valami ügyészféléje volt egy ideig. Ez a Flotter Feri, ez piszkált bennünket, hogy miért nem állunk össze társasággá? Én akkor nagyon naiv voltam ilyen tekintetben, inkább csak az irodalmat láttam, a politika mögötte terült el, természetesen annak is tudatában voltam, de nekem az irodalom fontosabb mindennél. S ez a Flotter pedig az irodalmon, meg a művészeten túlnézett, és úgy gondolta, hogy van egy olyan progresszív fiatal társaság, amelynek a révén lehetne itt városi politikát csinálni. Egyszer az utcán mentem vele, s azt mondja nekem, hát nem borzasztó, hogy itt a kultúrtanácsnok ez a buta Csűrös?

Volt egy Csűrös nevű tanár, aki kultúrtanácsnok lett, nem tudom, hogy került oda. Derék ember volt. Az ottani református liberalizmusnak egy kreatúrája volt, rendes, rokonszenves ember. „Az a buta Csűrös — azt mondja —, hát nem inkább neked kellene ott lenni?” Hát én csak ránéztem, hogy ez megörült. Akkor örültem, hogy lélegzetet vehetek egyáltalán, és mindennap vártam, hogy letartóztatnak-e vagy kidobnak a városból, vagy megütnek. Mondom: „Hogy gondolod?” „Hát ne légy ilyen naiv, hát mit tud ez a Csűrös, minek ül az ott.” Hát gondoltam, ez nem komoly ember, mert olyan irreális volt ez az elgondolása. De addig ütötte a vasat, míg összeboronált ott vagy tizünket, és megalakítottuk az Ady Társaságot, és kérem szépen, az elgondolásuk, hogy a tehetségeket vesszük magunk közé, az rendkívül hatásosnak bizonyult, mert minden fiatal kezdő" vagy induló, vagy még ki nem bontakozott író, művész az Ady Társaságba szeretett volna bekerülni, mert a tehetségnek varázsereje volt. Tehetség? Hát nem voltunk ugyan Adyk, Babitsok, de hát mégis Gulyás Pali ott volt, Juhász Géza, Káplár, a festo, G. Szabó Kálmán, Szabó Emil zenész. Ezek rangot jelentettek, s mindenki ebbe a társaságba szeretett volna beke84