Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Kardos Lászlóval
míg megjelent. Szabó Lőrinc helyezte el aztán, mivel még nem ismertem őt, a Kardos Pali felvitte neki, s Lőrinc Knernél próbálkozott. Kner akkor adta ki a Révész Béla első' Ady-könyvét, s azt mondta, ha Révész megköti a szerződést, akkor ő kiadja. Magában ezt a kis könyvet nem adja ki, de ha Révész kiadja a nagyot, akkor egyúttal ezt is kiadja. S így jött aztán ki. S akkor készült az Ady Lajos könyve. Fölmentem hozzá, ő a főigazgatóm volt a zsidó gimnáziumban, ahol én tanárkodtam, s elmentem hozzá, hogy annak az esztendőnek az előzményeiről — amit én megírtam —, mondjon valamit. S akkor ő a könyvéből néhány lapot fölolvasott nekem, vagy ideadta, hogy nézzem meg, s ezt én felhasználtam a bevezetésben. Na most, kérem, megjelent a könyv, én elolvastam, és jónak tartottam a könyvet. Helyenként bosszantott, hogy az Ady forradalmiságát nem tagadta le, csak olyan megfogalmazásban adta elő, hogy „kétségtelen, hogy Ady közel állott a radikálisokhoz”, ilyen kétértelműen. Ha az ember nem szívesen mond valamit, akkor azt mondja, hogy kétségtelen, nem lehet letagadni, hiába is tagadnám. Szóval egy ilyen feszélyezetten kezdődő, de nem letagadó módon. Vezér: Ugye 1923-ban íródott, s ő tankerületi főigazgató volt? Kardos: Hát kérem, mindezt figyelembe kell vennünk, de azért kétségtelenül ő kicsit bagatellizálta. 0 maga is nyomás alatt állván, mert nem volt egy hérosz, bagatellizálta a bátyjának a forradalmiságát. Azon kívül pedig akkor már állt egy ilyen anyagi harc. 0 a Léda felé hajlította az érzelmeket, s a Csinszkát egy kicsit mellőzte volna... Mindez meglátszik a könyvén. S ezt akkor sem írtam javára. De én is úgy gondolkoztam, hogy ugye, hát ő egy állami hivatalnok. Azonban a tudatosabb baloldal rossz néven vette ezeket a kis retusokat. S például emlékszem rá, hogy Hatvány Lajossal beszéltem egyszer, jóval később, a harmincas években, és ő is kérdezte, milyen ember volt Ady Lajos. Azt mondta: „Én azt hiszem, hogy nagy linkóci volt.” S kérem szépen, akkor én ott nem láttam ilyen linkócinak, utólag visszanézve találok benne én is ilyen vonásokat. Vezér: Azt gondolom, ordenáré ember volt. Kardos: Tehetséges ember volt. 79