Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Féja Gézával

sabban. Versei ugyanannyira érvényesek ma, mint tegnap. Adyval, a gondolkodóval alig foglalkoztunk, holott, fórként késő verseiben, egész filozófia rejlik. Valóban az egyetemes létbe látott, titkokat fejtett, etikát alkotott a szüntelen fejlődésre hivatott embernek.

Hiú dolog lenne Adyt utánozni, de igen sokat tanulhatunk költő' tartásától és méreteitől. Ezek köteleznek. Robbanásszerűen tágította a líra határait, újjászülte a műfajokat, és új műfajokat teremtett. Még a kabaréverset is magasba dobta. Roppant tudattalanjának fogyhatatlan omlósét hasonló erejű tudat ellenőrizte. Ha belső viharzása és válsága gyakran próbára tették is értelmének a lángját, sohasem oltották ki. Ám esztétikájának és lélektanának méltó elemzése még nem történt meg.

Lélektani forradalmáról se feledkezzünk meg. Senkise szabadított fel annyi gátlást, előítéletet megrögzött álszemérem, képmutatás, ava- tag elvek és satnya érzések járma alól, mint ő. Ady szerzett polgárjogot líránkban a teljesen szabad, mégis ízlésünket soha sem sértő emberi beszédnek. Ki merészelt olyan bátran és a teljesség igényével írni a szerelemről, mint Ady? Költészetében ott a mindenséget mozgató világ-Erósz, éppen úgy, mint az álszemérmet felégető emberi erotika, az idill, meg a dráma, az égő test és a tiszta átszellemülés. Vajon nem szükséges, hogy Adynak ezt a szabadságharcát ma is végigéljük? Hiszen valljuk csak be, Ady óta egyetlen nagy szerelmi költőnk József Attila, ő írt Adytól függetlenül, de vele egyenrangú szerelmi verseket.

Vezér: Mi lehet az oka annak, hogy Adyval mégis olyan nehéz betörni a világirodalomba?

Féja: Laczkó Géza a húszas években fölötte megszívlelendő írást tett közzé a betörés kérdéséről, nem éppen Adyval kapcsolatban, de általános érvénnyel. Francia íróval vagy tudóssal beszélgetett, a nevére már nem emlékszem, és hosszan fejtegette, hogy irodalmunk mennyire a magáénak érezte a Nyugat minden áramlatát. Lelkes elismerést várt, de éppen az ellenkezőjét kapta. Azt válaszolta a francia, hogy igen szép, amivel dicsekszik, de azt ők előbb megvalósították, és a változata aligha érdekli őket. Inkább az eredeti mondanivalókra kíváncsiak. Itt és így megszívlelve úgy vélem, hogy például a franciák32