Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Zelk Zoltánnal

élet, mint a huszonnégy éves Illyés Gyulát. Erdélyi József nekem túlságosan daloló és konzervatív költó' volt, amikor én Pestre jöttem, semhogy felfigyeljek rá. De amikor már átpártoltunk Vas Istvánnal és később Radnóti Miklóssal a Nyugathoz — láthatják ezt Vas István nagyszerű önéletrajzában is —, mi talán a nemzedék legjelentősebb költőjének tartottuk Erdélyi Józsefet. Hadd mondjak el erre egy példát. Ültem egy este a Japán kávéházban József Attilával. Bejött egy férfi, odaköszönt. József Attila meglepődve látta, hogy én nem köszönök: „Nem ismered Erdélyi Józsefet?” „Nem” - mondtam. „Verseit sem?” „Nem.” „Sajnálhatod, mert nagy költó'.” Odavitt Erdélyi asztalához, akkor láttam azt, hogy mi az, amikor egy költó' valóban bolond vagy játssza a bolondot, és milyen az, amikor valaki meg tud egy bolondot játszani vagy szelídíteni. Az történt, hogy Erdélyi megmutatta József Attilának egy akkori versét, és József Attila azt mondta erre, hogy: „Gyönyörű vers, Jóska, de ez a sor - mutatott rá egy sorra -, ez próza.” Mire Erdélyi: „Vedd tudomásul, hogy egy Erdélyi József nem ír le prózát. Hogy lehet, hogy ez a sor próza?!” Erre hirtelen József Attila megbűvölt állapotban elcsöndesedett, leült és azt kérdezte: „Hát tényleg próza?” József Attila úgy beszélt nekem Erdélyi Józsefről, mint nagy költőről. Szabó Lőrinc, Németh László is így volt vele. Babits is nagyon nagyra tartotta költészetét, amit az jelez, hogy többször kapott Baumgarten-díjat. Hunyady Sándor is úgy írt róla, mint egy nagy költőről. Költészetének a nyomát meg tudnám mutatni a korabeli József Attila-verseken, Illyés-verseken, de még néhány Babits-ver- sen is.

Vezér: Térjünk vissza Attilához, mert ez volt az eredeti tervünk.

Zelk: Valamit nagyon szeretnék elmondani Attiláról, elmondtam már egy-két alkalommal a Rádióban is, de szeretném, ha ez a szalag megőrizné. A Medvetánc című kötetének megjelenése után történt. Ő Zuglóban a Korong utcában lakott, én is Zuglóban laktam. Bekopogtattam József Attilához. Előző' nap az Esti Kurírban - egy napilapban —, akkor Magyarországon szokatlanul nagy terjedelemben bírálat jelent meg a Medvetáncról, és ebben a bírálatban írták le először az éló' József Attiláról, hogy nagy költó'. Az írás szerzője Ignotus Pál. József At261