Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Ignotus Pállal

saját ítéletéből származott. Hallatlan érzékeny, de bizonytalan judíciu- mú ember volt, bár nem mondom, hogy ez mindenre érvényes. A fiatal Szabó Lőrincre fölfigyelt, nyilván azért, mert olyan valakit érzett benne, aki kicsit azt tudja csinálni, amit ő. Persze, azért nem szabad túlélezni ezt a hasonlóságot, amikor még az 8 nyomán és az ő tanítványaként tette, tehát ez az 8 szívét is melengette, ezt az enyhén spirituálisán pederaszta szívet. Amit ő különben nagyon szépen megírt.

Tehát nem azt mondom, hogy egyik ítélete, vonzalma sem volt spontán és valódi, de többnyire azért mégis előbb elolvasta azt a könyvet — majdnem mindegyiket végig tudta olvasni, hallatlan jó olvasó volt, legyen matematikai, filozófiai vagy detektívregény, falta a könyveket —, s utólag valaminek alapján meg kellett határoznia, hogy mi legyen a véleménye. József Attiláról elfogadta az Osvát Ernőtől — ezt szomorúan mondom, mert én forrón ragaszkodom az ő emlékéhez, s hiszem, hogy nagy ember volt és nagyon éles, érzékeny elme, sajnos voltak tévedései — egészen Németh Lászlóig terjedő kör véleményét, hogy van itt egy József Attila nevű költő-. Egyszer Sárközi Gyuri mondta, hogy igen, hát az a József Attila tehetséges fiú, de azért igazában úgy hat, mint aki a fenekét mutogatja.

Fehér: Van egy József Attilához írott levél, amelyben Németh László bírálatot küld Attila egyik kötetetéhez.2

Ignotus: Nem tudom, hogy Németh László egyik pillanatban olyan melegen fölfigyelt rá, a másik pillanatban pedig letolta. De megjelent kritikájában még csak a vállát sem veregette meg.3 És tudja, ez az Ily- lyés—József Attila-sértődésnek volt az egyik összetevője. Például amikor Illyés megvédte őt Németh Lászlóval szemben, akkor József Attila — azt hiszem teljes joggal —, vállveregetésnek érezte a védelmet, vagy: Féja Géza egy ideig vezérifjaink közé sorolta, a másik pillanatban megállapította, hogy most már nagyon hanyatlik. 0 ilyen irodalompolitikusan volt esztéta. Szerinte mikor Attila épp hanyatlott, akkor írta a legjobb verseit. Hozzáteszem, ilyet én magamban is tapasztaltam. A különbség talán éppen az, hogy nálam ez nem ment könnyen, és mikor bevallottam magamnak tévedésemet, felfedeztem az Ódát, ami két vállra fektetett, mert olyan gyönyörű.

195